Előrejelző rendszerek fejlesztése, monitoring hálózat fejlesztése

A projekt rövid leírása

A magyarországi éghajlat változásai alapvetően befolyásolják a kiemelten fontos természeti erőforrásokat. Ezek közé tartoznak a vizek, a talajok, az erdők és a biológiai sokféleség. Vizeink, vízfajtától függően eltérő mértékben érzékenyek az éghajlatra, az időjárásra, főként a hőmérséklet és a csapadék területi és időbeli változására. A csapadék és a hőmérséklet viszonylag kismértékű változása nagy hatással van a víz körforgására: többéves időszakok átlagos évi csapadékai közötti 15-20%-os eltérés, párosulva az évi középhőmérséklet 1-2 °C-os eltérésével az átlagos évi lefolyásban akár 60%-os különbséget is eredményezhet.

A vízgazdálkodási beavatkozások ellenére a vízjárásban többnyire nemcsak kimutatható az éghajlat területi változatosságának hatása, hanem igazolható annak vizeinkben történő felerősödése. Több vízfolyáson csökkent az évi középvízhozam, a síkvidéki folyókon gyakoribbá váltak a szélsőséges árvizek, a kisebb vízfolyásokon a villámárvizek. A Balaton évi természetes vízkészlete jelentősen csökkent, a Duna vízhőmérséklete a léghőmérséklethez hasonlóan 1926 és 2005 között - 1970-től gyorsuló ütemben - 0,6 °C-kal emelkedett, a Duna-Tisza köze hátsági részén a talajvíz tartósan lesüllyedt.

Az éghajlatváltozás a jövőben is jelentős hatással lesz vizeinkre, és súlyosbíthatja a nem éghajlati eredetű kedvezőtlen hatásokat.

Az éghajlatváltozás vízgazdálkodás területén várható hatásai a következők:

az átlagos évi lefolyás folyóink többségén csökken, várható az éven belüli átrendeződése, a lefolyás télen nő, nyáron csökken, hosszan tartó alacsony vízállás alakul ki; a síkvidéki folyók olvadásos árvizei korábbra tolódnak, gyakoribbá válnak az esőeredetű árvizek, tetőző vízhozamuk növekedhet, az olvadásos árvizeké a vízgyűjtő fekvésétől függően csökkenhet, vagy növekedhet; a kisvízgyűjtők villámárvizei gyakoribbá válnak; a nagytavak vízmérlege romlik, gyakoribbá válnak a tartós alacsony vízállások; a kisvízfolyások vízhozama szélsőségessé válik, a csapadékhiányos nyári időszakban tartósan kiszáradhatnak; a beszivárgás csökken, mérséklődik a felszín alatti vizek természetes utánpótlása. Ez a negatív hatás rövidebb-hosszabb távon káros kihatással lehet a felszín alatti áramlási rendszerekre is, ami az ivóvízkészleteink mellett a mélyebb elhelyezkedésű ásvány-, gyógyvíz- és hévízkészleteinkre is kihathat; a talajvízszint süllyedése, a talaj romló nedvesség-ellátottsága növeli az aszályhajlamot, nő az aszályos évek gyakorisága, az aszály a mainál nagyobb térségre terjedhet ki; a talajvízszint süllyedése csökkenti a talajvíztől függő felszíni vizek vízutánpótlását; a belvizek alakulása bizonytalan, várhatóan szélsőségessé válik; a vízhőmérséklet emelkedik, a jégjelenségek csökkennek.

 

Vizeink esetében várható éghajlati változások többnyire kedvezőtlenül hatnak az ökoszisztémákra és növekvő kockázatot jelentenek a társadalmi-gazdasági rendszer számos területén. A sérülékenység alkalmazkodással csökkenthető. Az alkalmazkodás feladatai megoszlanak a vízgazdálkodás és társadalom-gazdaság vízzel érintett szakterületei között, ezért a ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozást, mint peremfeltételt teljes körűen integrálni szükséges az emberi és társadalmi erőforrásokkal kapcsolatos szakpolitikákba.

A Kvassay Jenő Terv (Nemzeti Vízstratégia) kimondja, hogy az átfogó, a települési és a területi vízgazdálkodást egyaránt szolgáló szakterületi feladatok között az egységes monitoring, adatbázis és tervezési rend hiánya korlátozza a vízkészletekkel való pontos és fenntartható gazdálkodást, valamint a vízkészletek állapotának értékelését.

A vízgazdálkodás területén az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzése érdekében megfogalmazott egyik rövidtávú cselekvési irány olyan indikátor-, és monitoring-rendszer kialakítása és fejlesztése, amivel nyomon követhetők az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásai, és amely segítheti a döntéshozókat az éghajlatváltozásból eredő feladatok megalapozottabb és reálisabb megítélésében, döntéseik meghozatalában.

A projekt célja a felszíni vizek mennyiségi monitoring hálózatának fejlesztése annak érdekében, hogy a vizek mennyiségi viszonyainak változását megfigyeljük, a jövőbeni folyamatokat felmérjük, modellezzük, és a vizeink fenntartható hasznosításához szükséges intézkedéseket megtervezzük, végrehajtásukat nyomon kövessük, irányítsuk.

A projekt keretében a 12 területi vízügyi igazgatóság működési területén új felszíni vízrajzi állomások létesítésének, meglévő felszíni vízrajzi állomások korszerűsítésének, a működési feltételekhez szükséges eszközök beszerzésének, és a vízrajzi információs, és előrejelző rendszerek továbbfejlesztésének, modernizálásának komplex előkészítésére kerül sor. A összesen 36 felszíni vízrajzi állomás vonatkozásában valósul meg.

A monitoring rendszer fejlesztése elősegíti a klímaváltozással szembeni területi sérülékenység-értékelését, az árvízi előrejelzés rendszerének fejlesztését, a vízkészletek számbavételét, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatát, az árvízi veszély-, és kockázati térképek, kockázat-kezelési tervek felülvizsgálatát, a természeti erőforrások - elsősorban a vízkészletek - védelméhez szükséges közép- és hosszútávú fejlesztési szükségletek és a vízkárelhárítás érdekében szükséges intézkedések azonosítását, a megtett intézkedések hatásának vizsgálatát.

A projekt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program „A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” prioritási tengely „Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés” intézkedéséhez kapcsolódik, és a Partnerségi Megállapodásban bemutatott célkitűzés - a vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok fejlesztése - megvalósítását szolgálja.

Finanszírozás

A projekt a központi költségvetés forrásaiból az Európai Unió Kohéziós Alapjának társfinanszírozásával valósul meg.

PROJEKT ADATOK

Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Projekt címe: Előrejelző rendszerek fejlesztése, monitoring hálózat fejlesztése

A projekt kezdő időpontja: 2020.09.25.
A projekt fizikai befejezésének tervezett határideje: 2023.06.30.

Szerződött támogatás összege: 170.000.000 Ft, amelynek 85 %-a a Kohéziós Alap, 15%-a a Magyar Állam forrásaiból származik.

Támogatás intenzitása: 100%

A projekt azonosítószáma: KEHOP-1.1.0-15-2021-00014