Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése

Tartalomfelelős: Alkonyi Zsófia Dr., osztályvezető

2017. május 10., szerda 16:07

infoblokk_KA2Helyzetelemzés és stratégiai célkitűzések

A Dunántúli-középhegység karszt regenerálódási folyamatának rövid ismertetése.

A Dunántúli-középhegység mintegy 13000 km2 területen elhelyezkedő főkarszt víztárolója az ország egyik legnagyobb kiterjedésű összefüggő felszín alatti víztartó képződménye.

A döntően mezozoós korú karbonátos (dolomit, mészkő) víztartó összlet igen jelentős része nem rendelkezik kellő mértékű földtani védelemmel a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben (kb. 3000 km2 nyílt vagy alig fedett karsztos terület), ezért tárolt karsztvíz készlete fokozottan sérülékenynek tekinthető.

A karsztvíz-készlet a térség ivóvízellátásának és a messze földön híres fürdőhelyeknek (Hévíz, budapestii fürdők, stb.) egyetlen és pótolhatatlan alapja.

 A Dunántúli-középhegység területén a mélyműveléses bányászat miatt az aktív és passzív vízvédelem érdekében igen nagymértékű folyamatos vízkivétel volt szükséges. Emiatt az 1960-as évek második felére igen intenzív karsztvízszint süllyedést lehetett tapasztalni és a források nagyobb része elapadt, termálforrások hozama is lecsökkent. Az 1980-as évektől a kedvezőtlen hidrometeorológiai folyamatok (hosszan tartó aszályos időjárás) indultak be és ezek hatása hozzáadódott az emberi beavatkozás okozta készletcsökkenéshez.

Az 1990-es évek elejére gazdasági okoknak, hatósági intézkedéseknek és a hidrometeorológiai viszonyok kedvező változásának köszönhetően megindulhatott a karsztregenerálódási folyamat. , azaz a vízszintsüllyedés leállt, majd emelkedés kezdődött el. A megindult karsztvízszint emelkedés napjainkra igen jelentős mértékben előrehaladt és hatásai elsősorban a Dunántúli-középhegység peremi területein mutatkoznak meg.

 

A projekt tárgya és általános célkitűzései:

 

A projekt célja, hogy meghatározza, előre jelezze azokat a területeket a térségben ahol a karsztvízszint emelkedése miatt problémák, gondok jelentkeztek, illetve a későbbiek során jelentkezni fognak. A problémák kezelésére beavatkozási javaslatok készülnek. A beavatkozási javaslatok elkészítése mellett fontos figyelmeztetés készül az önkormányzatok és a területen gazdálkodók számára a területhasználatok tekintetében.

A projekt során elkészül egy olyan modell, amely előrejelzi a karszt vízszint alakulását. Ennek segítségével, a klímaváltozás okozta meteorológiai szcenáriókra előre jelzéseket lehet készíteni kasztvíz várható állapotára különböző időtávlatra.

A projekt célja a Dunántúli-középhegységi karsztvíz-készletgazdálkodási állapotértékelésén, annak modellezésén keresztül, az emelkedő karsztvízszint okozta jelenségek felmérése, környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani feltáró feladatok ellátása, vízkészlet-gazdálkodási feladatok megfogalmazása, észlelő-hálózat állapotfelmérése, felújítása, új megfigyelő kutak tervezése, létesítése.

A projekt által érintett nagyobb települések:

Budapest budai kerületek, Tatabánya, Bicske,Tata, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Csór, Ajka, Várpalota, Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő.

A támogatás összege/mértéke:            400 000 000 HUF/ 100% A projekt kezdete:                                  2017.10.31. A projekt befejezése:                             2021.11.13.
Utolsó módosítás: 2020. szeptember 25., péntek 13:44, Pákozdi József
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat