Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor
2022. július 07., csütörtök 09:33
A Nyírség fejlődése érdekében folyamatosan és egyre erőteljesebben jelentkezik az igény a lakosság életminőségének és a vízgazdálkodásnak a javítására, a vízvisszatartási lehetőségek kiépítésére, valamint a természeti állapotok megóvásara. Fentiekből következően a Program célja a Nyírség területének sajátosságaihoz illeszkedő vízgazdálkodási, illetve tájhasználati beavatkozási módszerek kialakítása, a gazdálkodási feltételek, és az ökológiai állapot javítása. Ezen módszerek enyhítik mind a természet okozta, mind az emberi tevékenységből eredő problémákat, valamint fenntartható módon teszik lehetővé a gazdaságos területhasználatot, a lakosság megmaradását a térségben és életfeltételeinek javítását.
Középtávú célkitűzés a Nyírség kedvezőtlen vízháztartási feltételeinek javítása, ezzel együtt egy komplex vidékfejlesztés alapját megteremtő tájhasználat elindítása. Ennek alapvető feltétele pedig a kialakult vízhiány megszüntetése.
A térség fejlesztéséhez hosszú távon elengedhetetlen a táj vízgazdálkodási helyzetének tartós javítása, stabilizálása és a vízháztartási problémák minimalizálása. Ehhez szükség van arra, hogy tájhasználat váltás révén a felszínborítást, a vízvisszatartást, illetve a vízpótlást tartósan megváltoztassuk. A jó ökológiai állapotnak, valamint táji adottságokhoz alkalmazkodó és a korábbinál nagyobb jövedelmet biztosító gazdálkodásnak köszönhetően pedig javulnak a helyi megélhetési feltételek, ami erősíti a táj népességmegtartó képességét.
A projekt keretében tervezett fejlesztések közvetlen célkitűzése a felszíni vízhiány enyhítése - mind ökológiai, mind mezőgazdasági szempontból.
A projekt keretében előkészített fejlesztések hozzájárulnak a vízhiányos területek vízháztartásának javításához, elsősorban a vízvisszatartás eszközeivel, illetve a visszatartott vizek hasznosítását segítő több régiót érintő vízpótló és elosztó rendszerek rekonstrukciójával és kiépítésével.
A projekt a Víz Keretirányelv azon célkitűzéseit kívánja átültetni a gyakorlatba, amelyekkel a felszíni vizek esetében a jó ökológiai és a jó kémiai állapot, a felszín alatti vizek esetében pedig a jó mennyiségi és jó kémiai állapot elérhető lehet.
Jelen projektfejlesztés keretében a megvalósuló projektek komplex előkészítése történik meg, melyek megvalósítására a 2021-2027 közötti tervezési időszak támogatási programja (KEHOP Plusz) keretében kerülne megvalósításra.
A Nyírség fejlesztésének szakmai koncepciója:
A műszaki beavatkozások öt csoportba sorolhatók:
A Tiszából zárt vezetéken (kb. 105 km) víz feljuttatása a Nyírség gerincére, onnan gravitációsan a meglévő csatornahálózaton kerül ellátásra a vízgyűjtő felszíni vízzel. A folyamatosan érkező vizek egy részét a mederben, másik részét állandó tározókban kerül tartalékolásra a vízben szegényebb időszakokra, illetve az öntözési és egyéb vízigények folyamatos kielégítésére. A csatornahálózat oldalágain a mélyebb részeken helyi vízvisszatartás valósul meg (összesen 259 hely előzetes vizsgálata történt meg). A meglévő vízgazdálkodási rendszer teljeskörű rekonstrukciója (csatornák, műtárgyak, meglévő tározók). A jelenlegi monitoring hálózat kibővítése és az üzemirányítás fejlesztése, aminek segítségével a beavatkozások okozta hatások megfigyelhetővé válnak.
A tervezett műszaki tartalom bemutatása:
Vízpótlás zárt vezetéken:
A fejlesztési koncepció leglényegesebb eleme a felszíni vízkészletek növelése vízátvezetéssel a Tisza irányából. A tervezett vízkivételi kapacitást 3,5 m3/s folyamatos vízsugár. Ez az érték természetesen a vízigények pontosabb megismerése után változhat. Konkrét mennyisége a továbbtervezési fázisban határozható meg, a vízigények illetve a vízhiány mértékének további részletes feltárásával, illetve elemzésével. A nyomvonal biztosítja a Kelet- és Dél- Nyírség irányába is a vizet.
A vízpótlás energia igényének kielégítésére napelempark kiépítését javasoljuk. Olyan napelempark létrehozását irányozzuk elő, mely a vízpótló rendszer teljes energiaigényét biztosíthatja.
A nyírségi víztározás fejlesztése:
A nyírségi víztározás fejlesztése az 1960-as években kezdődött el. Összesen 7 db állandó tározó épült meg, 12.3 millió m3 össztérfogattal. Ezek komplex hasznosításuak, fontos szerepet játszanak úgy a vízkészletgazdálkodásban mint a belvízvédelemben és rekreációs szerepük is jelentős. A koncepciótanulmány helyzetelemző fejezetei bemutatják, hogy a felszíni lefolyás csökkenésével feltöltésük egyre nehezebb, vannak évek amikor folyamatosan szárazon maradnak.
Az előirányzott vízpótlás lehetőséget teremtene folyamatos feltöltésükre, növelve ezzel vízkészletnövelő szerepüket elsősorban a nyári öntözési időszakokban.
A tervezett nyírségi vízpótlás alapkoncepciója szerint a Nyírségbe folyamatos 1.0-3.0 m3/s vízutánpótlást biztosítanánk. A víz szabályozottan a mindenkori vízigényeknek megfelelően kerülne szétosztásra a vízgyűjtőn. A folyamatosan érkező víz öntözési szezonon kívüli időszakban betározásra kerülne, melyhez szükség van további állandó tározók létesítésére mintegy 10-15 millió m3 összkapacitással.
1. táblázat A tervezett új víztározók főbb műszaki jellemzői
Sorszám |
Tározó neve |
Tápláló vízfolyás |
Tározó |
|||||
Térfogata |
Felülete |
Max. tározási szint |
Átlagos vízmélység (becsült) |
Zárógát hossza |
||||
neve |
szelv.szám. (km) |
(millió m3) |
(km2) |
(mBf.) |
(m) |
(m) |
||
1 |
Ludastó |
Vajai-főfolyás |
2,000 |
0,74 |
1,24 |
103,00 |
0,60 |
- |
2 |
Laskodi |
Vajai-főfolyás |
10,500 |
1,09 |
1,38 |
110,00 |
0,79 |
- |
3 |
Velőréti |
Máriapócsi-főfolyás |
22,325 |
0,58 |
0,72 |
128,00 |
0,80 |
360 |
4 |
Nádasi |
Besenyődi (IV/1) mellékág |
3,170 |
0,44 |
0,49 |
105,00 |
0,90 |
- |
5 |
Mátitói |
Gelsei (VII./8) szivárgó |
2,236 |
1,26 |
1,4 |
142,00 |
0,90 |
344 |
6 |
Csiziréti |
Kállai-főfolyás |
29,000 |
0,97 |
1,21 |
128,00 |
0,80 |
750 |
7 |
Balkányi |
Balkányi (VII/3) mellékág |
14,750 |
0,61 |
0,7 |
126,20 |
0,87 |
- |
8 |
Cibaki |
Balkányi (VII/3) mellékág |
21,960 |
0,68 |
0,85 |
136,00 |
0,80 |
587 |
9 |
Oros-Úrbéres |
Kállai-főfolyás |
12,560 |
1,66 |
1,84 |
107,00 |
0,90 |
203 |
10 |
Tótapai |
Érpataki-főfolyás |
38,900 |
1,62 |
1,8 |
126,00 |
0,90 |
- |
11 |
Érpataki-Csűrűréti |
Érpataki-főfolyás |
31,200 |
0,90 |
1,21 |
119,62 |
0,75 |
496 |
ÖSSZESEN: |
10,55 |
12,84 |
|
|
|
A helyi vizek vízvisszatartása a térségi vízháztartás javítása és a természeti értékek megőrzése céljából:
A tervezés részét képezi a helyi vizek visszatartása, vagyis részben visszaállítani a Nyírség korábbi tájszerkezetét és vízháztartásának egyik fő jellemzőjét. Az erre a célra kijelölt területek korábban, illetve jelenleg is rét legelő művelési ágban lévő vízállásos területek. Összesen 259 db terület került kijelölésre.
Ezeken a területeken a visszatartható vízmennyiség megközelítheti a 13 millió m3-t, vagyis a sokévi átlagos éves felszíni lefolyás kb. 20 %-a. Ez a vízmennyiség természetesen részben csökkenteni fogja a főfolyások vízhozamait, a talajvízszintemeléssel viszont annak egy része visszajuthat a medrekbe is.
Egy ilyen mértékű vízvisszatartás hosszabb távon lokálisan és térségi szinten is talajvízszintemelő hatású és növelheti a rétegvíz irányába történő utánpótlódást is. Jelentősek lehetnek továbbá a természetvédelmi pozitív hatásai a vizes élőhelyek revitalizációja és a mozaikos tájszerkezet visszaállítása tekintetében.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tervezési és a projektelőkészítési program ütemterv szerinti végrehajtásának, illetve a fenti projektelemnek a kivitelezhetőségének a feltétele több kormányzati döntés időbeni meghozatala.
A vizek mederbeni visszatartása:
A vízvisszartás és ezáltal a csatornák menti talajvízszint emelés megvalósítható a mélyebb beágyazódású csatorna szakaszokon kisebb, egyszerű ideiglenes vagy állandó duzzasztóműtárgyak segítségével. Ezek célja egyrészt a mederbeni tározás másrészt a felszíni vízkivételek feltételeinek biztosítása.
A csatornákon elhelyezett egyszerű vízvisszatartó műtárgyakkal az itt keletkezett valamennyi víz a mederben visszatartható. Ezek a vizek, ha közvetlen öntözési célt nem is szolgálhatnak, a talajvízre gyakorolt hatásuk révén is kedvezően hatnak a mezőgazdaságra, erdészetre, javítják a terület mikroklímáját, és vadgazdálkodási szempontból is jelentősek.
A vízvisszatartó műtárgyak helyének meghatározása a hossz-szelvényi adottságok figyelembevételével megtörtént, jellemzően kisebb esésű, mélyebb beágyazódású csatorna szakaszok kijelölésével, ezzel növelve a mederben visszatartható vízmennyiségeket. A korábbi fejezetben tárgyalt elöntéses vízvisszatartásokkal szemben itt kevesebb a megtartható vízmennyiség, ehhez viszont a meglévő állami területek rendelkezésre állnak.
Az itt javasolt visszatartási helyek sok esetben részlegesen fedik az elöntéses vízvisszatartási helyeket, bár az elzáró műtárgyak helye, az elhelyezés más szempontjai miatt nem mutatnak egyezést. A medertározásokat két csoportra osztottuk:
Az elsőbe azon helyek kerültek, ahol a korábbi fejezetekben javasoltaktól függetlenül is kialakítható a tározás. A javaslatunkban 20 csatornán, 26 helyszínen műtárgyak kialakításával, mintegy 48 km hosszban van lehetőség vízvisszatartásra, és több mint 105 000 m3 mederben történő víz megtartásával számolunk. A második csoportba azok a helyek kerültek, amelyek átfedésben vannak az elöntéses vízvisszatartási helyekkel. Ezeken a helyeken mérlegelni kell, hogy melyik megoldás a célravezetőbb. A javaslatunkban további 61 műtárgyat terveztünk kialakítani, ezzel közel 155 kilométernyi csatornán, további 340 000 m3 vizet tudnánk visszatartaniA jelenlegi vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciója:
2. táblázat Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területének állami tulajdonú vizilétesítményeinek rekonstrukció szükséglete
Munka megnevezése |
Mennyiség |
||
Mértékegység |
Adat |
||
Csatorna iszapolás |
1000 m3 |
490,17 |
|
Burkolat helyreállítás |
km |
47 |
|
Depónia építés |
km |
300 |
|
Ingatlan rendezés |
Meder ingatlan rendezés |
db ingatlan |
155 |
Parti sáv ingatlan rendezés |
ha |
366 |
|
Műtárgyak: |
|||
Állami tulajdonú műtárgyak |
Rekonstrukció |
db |
62 |
Átépítés |
db |
45 |
|
Állami tulajdonú vízmércék |
Rekonstrukció |
db |
18 |
Átépítés |
db |
1 |
|
Hidak |
Rekonstrukció |
db |
122 |
Átépítés |
db |
27 |
|
Átereszek |
Rekonstrukció |
db |
222 |
Átépítés |
db |
90 |
|
Becsatlakozások |
|
db |
120 |
Állandó tározó rekonstrukciók |
db |
7 |
|
Vésztározó rekonstrukciók |
db |
4 |
|
Szivattyútelep rekonstrukciók |
db |
7 |
A jelenlegi vízgazdálkodási rendszer bár történtek, illetve jelenleg is folynak rekonstrukciós és fejlesztési munkák - azért, hogy jövőbeni feladatukat a felvázolt fejlesztések megvalósítása után hatékonyan el tudják látni, célszerű egyszeri, a teljes rendszerre kiterjedő és egyidejű rekonstrukció. Ez magába foglalná a fenti táblázatban lévőket.
Egyéb kapcsolódó fejlesztések:
A továbbfejlesztett rendszer hatékony üzemeltetése érdekében, valamint az elvégzett beavatkozások hatásainak folyamatos figyelésére egyéb fejlesztésekre is szükség van. Ezek:
A meglévő monitoring hálózat fejlesztése különös tekintettel a felszín alatti vízháztartási viszonyok (talajvíz, rétegvizek) eddigieknél alaposabb megfigyelése érdekében. Az országos aszálymonitoring hálózat részeként a hálózat bővítése a Nyírségben. A felszíni és felszín alatti vízháztartási viszonyok eddigieknél is alaposabb szimulációs modellezése, egyrészt a dinamikus (rugalmasabb) vízkészletgazdálkodás megvalósítása, a beavatkozások folyamatos hatáselemzése valamint az operatív üzemirányítás segítésére.