Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor
2022. június 23., csütörtök 10:34
„A Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása”
Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára. A terület vízháztartása a csapadék térbeli és időbeli eloszlásához igazodik, amelyet a halastavak vízvisszatartó hatása némiképp módosít. A vízfolyás medre kisesésű, közepesen beágyazódott, gyorsan feliszapolódó, állandó vízmennyiséget szállító mellékággal nem rendelkezik. A Szent László-patak torkolati szakasza része a 04.04. Adony-Ercsi árvízvédelmi szakasznak, ezért a bp. 0+000 - 4+735 km szelvények között a dunai árhullámok visszaduzzasztó hatása ellen visszatöltésezett.
A vízfolyás teljes körű fenntartására és jó karba helyezésére 1985-1988 között került sor.
A Szent László-patak jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki. A meder feliszapolódás általában a duzzasztó műtárgyak felvízi szakaszán és a hidaknál tapasztalható. A kisvízi mederben kialakult lágy iszap helyenként az 50-60 cm-t is eléri. A vízfolyás hossza mentén közel 50 db kisműtárgy található melyek funkciója és állapota nem megfelelő, ezért szükséges azok átépítése, rekonstrukciója. A mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító duzzasztók állapota is leromlott, az al- és felvízi oldalon a betonba rakott terméskőburkolatok a természeti tényezők hatására több helyen sérültek, kövek kimozdultak, a küszöb feliszapolódott, hiányzik az életvédő korlát, továbbá a betétpallók pótlása is szükséges. A fejlesztés során elsődleges szempont a régi, rossz állapotú műtárgyak és duzzasztók felújítása.
Megállapítható, hogy a Szent László-patak átfolyási szelvényét sok helyen a növényzet és a feliszapoltság leszűkíti.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II.29.) Korm. határozatban nevesített „ Szent László-patak rehabilitációja” elnevezésű KEHOP-1.5.0-15-2016-00009 azonosító számú projekt megvalósítása jelenleg folyamatban van. A kormányhatározat a projekt megvalósításával szembeni szakmai elvárásként az alábbiakat fogalmazta meg: A Szent László-patak rehabilitációjával mentesíthetők a bel- és a mezőgazdasági területek a dombvidéki területekről levonuló árhullámok káros hatásaitól. A projekt eredményeként a településeket érintő helyi vízkár kockázata csökkenthető. A projekt keretében mederrendezési, műtárgy építési, felújítási munkák valósulnak meg a vízfolyás 16+404-48+983 km szelvényei között. A kivitelezés 2018. évben kezdődött, várható fizikai befejezése 2021. március 15.
A mederben lévő műtárgyak megfelelő műszaki állapota szükséges a vízvisszatartás, a vízszolgáltatás biztosítása érdekében. A vízkészletgazdálkodási feltételek biztosítása érdekében szükséges továbbá a vízfolyás alsó 4+773-16+404 km szelvények közötti szakaszának rendezése is.
A klímaváltozás hatásainak mérséklésére elsőrendű állami feladattá vált az öntözhető területek növelése. Ezért a Kormány 2012-ben kiemelt állami feladatként deklarálta az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, észszerű fejlesztését, a vízkészletek védelmét és hasznosítását, ami az Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásáról szóló 1744/2017. (X. 17.) Kormányhatározatban megerősítésre került.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a felszíni vízzel jelenleg kielégíthető hatásterületeken 2014 évben végzett már vízigény-felmérést, amely során a Szent László-patak mentén több gazdálkodó jelezte öntözési vízigényét, melynek biztosítása érdekében szükséges a meder rendezése és a duzzasztóművek, zsilipek felújítása és létesítése.
A mederben lévő duzzasztók és zsilipek rekonstrukciója elősegíti a térségi vízvisszatartás műszaki feltételeinek javítását, a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságának növelését, a jelenlegi és az újabb vízigények kielégítésének műszaki feltételeit javítva elősegíti a klímavédelem szempontjainak érvényesülését.
A betározott édesvíz készlettel a vízhasználatok nagyobb biztonsággal elégíthetők ki, a szükséges vízkészlet-szabályozás – mind mennyiségi, mind minőségi értelemben – nagyobb rugalmassággal végezhető.