Tartalomfelelős: Szentiványi Árpád, osztályvezető
2016. május 23., hétfő 08:26
Az ICPDR - International Commission for the Protection of the Danube River, azaz Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság – Árvízvédelmi Szakértoi Csoportja 2016. május 10-11. között tartotta meg 29. ülését, Belgrádban.
A szakértoi csoport feladata az EU Árvízi Irányelv végrehajtásának koordinálása és követése a Duna vízgyujton, jelentések és összefoglaló anyagok készítése a vízgyujton elhelyezkedos országok és az Európai Bizottság számára, továbbá rendszeres a nagy árvízi események közös kiértékelése. A szakmai közösség magyar választott elnökléssel muködik. A Duna vízgyujton 14 ország helyezkedik el, ebbol 9 ország az Európai Unió tagja. A szakértoi csoport 2015. év végén elkészítette a Duna vízgyujto-szintu árvízkockázat-kezelési tervét angol nyelven, mely az alábbi honlap címen érheto el: http://www.icpdr.org/main/management-plans-danube-river-basin-published
A belgrádi ülésen a vendéglátó szerb fél eloadást tartott a szerbiai árvízvédelmi rendszerrol és a Száván 2014 évben levonuló, számos emberéletet követelo 1000 éves árhullám következményeirol, ami jelentos károkat okozott Horvátországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is. Ismertették továbbá az árvíz sújtotta területeken végrehajtott fejlesztéseket, a nemzetközi támogatásokkal megindított regionális projekteket.
A programnak megfeleloen több tagállam bemutatta a nemzeti Árvízkockázat-kezelési tervét, melyeket 2016 márciusában nyújtottak be az Európai Bizottság felé országjelentés formájában. A résztvevok megvitatták az országos tervben eloirányzott árvízvédelmi intézkedéseket, az elso ciklus konzekvenciáit, tapasztalatait. Szó esett többek között arról is, hogy az EU Árvízi Irányelv (2007/60/EK) 2. ciklusában - ami tulajdonképpen az elso ciklusban készített terv felülvizsgálatát jelenti - milyen változtatások jelennek meg a tervezést megalapozó metodikában, például a várhatóan jelentos árvízkockázatú területek kijelölésében.
A találkozón bemutatásra kerültek a 2014-2020 fejlesztési idoszakra tervezett, illetve már beindult projektek az alábbi témákban:
- A Duna hordalék szállításának monitoringja,
- A Duna menti árterek hasznosítása és esetleges tározási lehetoségek,
- A jég biztonságos levezetésének kutatása a Dunán,
- A tavak és mesterséges tározók veszély-és kockázati térképezése a Duna-vízgyujton,
- A határtérségekben a szomszédos országok veszély és kockázati térképeinek, valamint beavatkozásainak összehangolása,
- Az árvízi előrejelző rendszer fejlesztése,
- Az árvízzel kapcsolatos oktatási hálózat létrehozása,
- A Dráva- és a Mura völgyre készített kockázatkezelési terv,
- Közös szlovén-horvát határvízi árvízkockázat kezelési terv,
- Osztrák-magyar közös projektek: SEDDON II, PLATFORM (Lajta) és Raab flood4cast (Rába)
A tárgyaláson elhangzottak alapján megállapítható, hogy a közös vízgyujton osztozó országok törekvései nagymértékben közelítenek egymáshoz az EU Árvízi Irányelvben foglaltak végrehajtását illetoen. Az ICPDR Árvízvédelmi Szakértoi csoportja a Duna vízgyujto szintu árvízvédelmi egyeztetési fórumának tekintheto, ahol a magyar érdekek érvényesítése szakmailag megalapozottan lehetséges és az interregionális külkapcsolatok erosíthetok.
Az Országos vízügyi Foigazgatóság aktívan támogatja az ICPDR és szakértoi csoportjaniak munkáját, amely szorosan együttmuködik a Duna Stratégia PA4- A vizek minoségének helyreállítása és megorzése és PA5- Környezeti kockázatok kezelése fofejezetek vezetoivel, akik szintén magyar szakemberek. A cél az EU Víz Keretirányelv és az EU Árvízi Irányelv vízgyujto szintu harmonizációjának minél hatékonyabb támogatása a vizek jó állapota és a társadalom biztonsága érdekében.
Gombás Károly elnök (Árvízvédelmi Szakértői Csoport),
Szentiványi Árpád szakértői munkacsoport tag
Dr. Balatonyi László szakértői munkacsoport tag