Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

200 éve történt

Tartalomfelelős: Alkonyi Zsófia Dr., osztályvezető

2014. december 19., péntek 14:24

1815. szeptember 11.

+ Balla Antal (Nyáregyháza), földmérő és vízépítő mérnök, a XVIII. sz. második felének egyik legkiválóbb hazai térképésze. A kamarai, később megyei mérnök több tucat térképe a kor színvonalát meghaladó pontosságával és művészi kivitelével a magyarországi térképészet történek kimagasló alkotása. Balla munkásságának fő színtere a Duna-Tisza köze volt. Az ő nevéhez fűződik a Duna-Tisza csatorna 1791. évi tervének elkészítése, és egy pest-budai kőhíd terveinek felvetése is. 1781-ben javaslatot tett a Tisza átvágásokkal történő szabályozására. (*  Nagykőrös , 1739. december 18.)


1815. február 19.

* Saxlehner András (Kőszeg) kereskedő, gyógyvíztermelő. Dél-Budán az Örsödi-völgyben 1862-ben feltárt keserűvíz hasznosítására alapította a Hunyadi János keserűvíz-telepet. Az 1863-ban palackozni kezdett gyógyvízzel rövidesen világhírnevet szerzett. A Saxlehner-cég gyógyvíz kereskedelmének csúcspontját 1913-ban érte el 15 millió palack forgalmazásával, amiből belföldre mindössze 1 millió jutott.  (+ Budapest, 1889.május 24.)

A Hunyadi János keserűvíz cimkéjeA Hunyadi János keserűvíz cimkéje
A keserűvíz palackozó üzeme a XIX. század második felébenA keserűvíz palackozó üzeme a XIX. század második felében

 


1815. február 28.

A Helytartótanács határozatot fogadott el a Duna vízrajzi felméréséről. A határozatnak azonban csak több mint 3 év múlva szereztek érvényt, amikor az országos építési főigazgató feladatává tették a mérés végrehajtását.

Szintező mérnök a Duna menténSzintező mérnök a Duna mentén
1815. március 30.

* László Károly (Kecskemét) mérnök. A szabadságharchoz közvitézként csatlakozott, a bukás után tüzértisztként emigrált. 1850-52. között Kossuth titkára. Amerikába is elkísérte. 1853-ban fölvette az amerikai állampolgárságot. Az USA és Mexikó területén végzett térképezési munkákat. 1867-ben hazaköltözött és a Jobbparti Tiszaszabályozó Társulat igazgató-mérnökévé választotta. Munkájaként 1895-ben jelent meg Kecskemét város térképe. (+ Bátya, 1893. május 4.)


1815. augusztus 11.

*Fest Vilmos (Jaroszlav, Galicia) mérnök, akadémikus. Tanulmányait Bécsben és a József Ipartanodában végezte (1840). Az al-dunai munkálatoknál, majd a Tisza-szabályozásnál dolgozott, s részt vett a Lánchíd építésében is. A Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium igazgató mérnöke, kassai területi mérnök, majd Budán magyar királyi építési felügyelő volt. Számos cikke és több önálló munkája jelent meg (+ Sopron, 1879. március 11.)


1815.

* Perleberg Gusztáv (Buda), folyószabályozó mérnök és térképész. Dolgozott a Pozsony-Nagyszombat vasútépítésen, a Tisza-mappáción, s elkészítette a Szernye-mocsár térképét. Három éven át (1843-46) dolgozott a Tisza-szabályozás tervein. Ő vezette a tiszadobi és a taktakenézi folyóátvágás munkálatait. (+1885 után)


1815.

* Rauschmann Gusztáv (Buda) vízépítő mérnök, a Tisza-felmérés és -szabályozás egyik munkatársa. 1848-ban a hevesi Tisza-szakasz igen nehéz átmetszési és töltésépítési munkáit irányította.


1815.

Az érintett birtokosok kérésére Őry Dániel Fábián hajózási mérnök szabályozási tervet készített a Rábáról, amelynek összeállítását helyszíni bejárás és a vízrajzi viszonyok tanulmányozása előzte meg. Őry részletesen írt a Rába dunai torkolatáról, ahol a három folyó (Mosoni-Duna, Rába és a Rábca) találkozása kisebb árhullám esetén is elöntést okozott.


Jelmagyarázat:  *   született   +  meghalt


 

Utolsó módosítás: 2014. december 19., péntek 14:39, Vass Zsuzsanna
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat