Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

250 éve történt

Tartalomfelelős: Alkonyi Zsófia Dr., osztályvezető

2014. december 19., péntek 13:52

1765. március 19.

Mária Terézia királynő III. dekrétumának 19. cikkelye szorgalmazta a Garam folyó hajózhatóvá tételét és utasította a Helytartótanácsot a szükséges intézkedések megtételére a következők szerint:

„Ő szent felsége kegyesen beleegyezett, hogy az 1723. évi XV. törvénycikk foganatosítása végett a Garam folyó is hajózhatóvá tétessék, és a királyi helytartó tanács az országgyűlés berekesztése után, ezt az ügyet az 1751. évi XIV. törvénycikk utasítása szerint foganatba vétesse.”


1765. április 5.

* Schmidt János György (Pest) matematikus, az alkalmazott matematika tanára a pesti egyetemen. Matematikai és hidromechanikai jegyzeteket írt hallgatói számára, akik közül a reformkor számos kiváló mérnöke került ki. (+ Pest, 1837 után)

Schmidt János György, az Institutum tanáraSchmidt János György, az Institutum tanára

 


1765. szeptember 22.

* Vedres István (Szeged) gazdálkodó mérnök (geometra), aki oklevelét 1786-ban, a pesti egyetem frissen alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicumán szerezte meg. Mérnöki munkássága jelentős mértékben Szeged városához kötődik, amelynek szolgálatába lépve (1786) először földmérő, majd főmérnökként a városi közmunkák irányítója volt egészen 1821-ig. Jellemző alakja a felvilágosodás, és a reformkor idejének, haladó szellemű, sokoldalúan képzett, széles látókörű műszaki-gazdasági szakírója és polihisztora, az átfogó Tisza-szabályozás gondolatának egyik előfutára.  (+ Szeged, 1830. november 4.)

Vedres István  mérnök, akit az utókor „Szeged Széchenyije”  elnevezéssel tisztelt megVedres István mérnök, akit az utókor „Szeged Széchenyije” elnevezéssel tisztelt meg

 


1765.

* Sátor [Saátor] Dániel (?) vízépítő mérnök. 1805-ben a Bega-szabályozás igazgató mérnöke, s az ő terveit is alapul véve épült ki a Bega Temesvár alatti csatornarendszere. Jelentős szerepet vállalt az 1810-ben megalakult első hazai vízszabályozó szövetkezés, a Sárvízi Társaság létrejöttében, amelynek első igazgatója volt egészen 1816-ig. Mérnöki munkássága megbecsültségét mutatja, hogy több vármegye táblabírája volt. (+ ? 1817.)


1765.

A Szegednél is károkat okozó tiszai árvíz hatására Dugonics András kezdeményezte a várost északról védő, mintegy 6 km hosszú Szillér-Baktó-i töltés megépítését. A következő években elkészült védmű eredményesen segítette az 1770. évi árvízi védekezést.

Dugonics Andrásnak, a hazai regényíró, a nagyszombati egyetem matematika tanárának szegedi szobraDugonics Andrásnak, regényírónak, a nagyszombati egyetem matematika tanárának szegedi szobra

 

Kép: Dugonics Andrásnak, a hazai regényirodalom egyik korai képviselőjének, a nagyszombati egyetem későbbi matematika tanárának szegedi szobra


Jelmagyarázat:  *   született   +  meghalt

Utolsó módosítás: 2014. december 19., péntek 14:16, Vass Zsuzsanna
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat