Víz és Környezetvédelmi Klaszter - megállapodás (2014. március 6.)

 Van gazdaságos megoldás a kistelepülések

 és a gazdaságosan nem csatornázható településrészek

víziközművel való ellátására

Március 6-án az Országos Vízügyi Főigazgatóság épületében ünnepélyes keretek között a Víz és Környezetvédelmi Klaszter elnöke, Kóthay László megállapodást írt alá Guido Kerklies-sel, a Bildungs-und Demonstrationszentrum für dezentrale Abwasserbehandlung elnökével.

A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv előírásai szerinti határidős fejlesztési kötelezettség ugyanis Magyarországon csak a 2.000 lakos feletti szennyvízterhelésű településeket, agglomerációkat érinti. A magyar települések kétharmada ebbe a körbe tartozik, így ezekre nézve valamikor a feladat megoldódik, hiszen Magyarország jelentős erőfeszítéseket tesz a határidős kötelezettségei teljesítésére.

Valamivel több, mint 1.000 településünk azonban ennél kisebb, állami kötelezettség velük szemben nincs, fejlesztési forrásaik elégtelenek, különösen, ha a hagyományos, vezetékes szennyvízelvezetésre gondolunk.

Az elmúlt években a szakterületért felelős minisztérium(ok) is jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy az állami kötelezettség alá nem tartozó települések is kapjanak valamilyen támogatást a szennyvízkezelési problémájuk orvoslására. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) is létrehozott egy munkabizottságot, mely az egyedi szennyvízkezeléssel foglalkozik (ESZKE), ugyanakkor a 2011-ben megalapított Víz- és Környezetgazdálkodási Klaszter (VKG) is zászlajára tűzte a kérdés hazai megoldását. (A Víz- és Környezetgazdálkodási Klaszter természetes és jogi személyek, valamint gazdasági társaságok és non-profit intézmények alulról építkező, önszerveződő hálózata.)

A Klaszter véleménye szerint ezek a berendezések azonban nem csak az egyedi igények, hanem a gazdaságosan nem csatornázható településrészek közművesítését is szolgálhatják.

A nagyobb, valamint a kisebb települések megfelelő szennyvízkezelési megoldásának kiválasztásához minden esetben részletes gazdaságossági, hatékonysági vizsgálatok szükségesek, melynek keretében figyelembe kell venni a beruházási, a későbbi üzemeltetési és fenntartási költségeket, illetve a lakosság díjfizető-képességét is. Mindig az adott helyzetben legjobbnak, leggazdaságosabbnak ítélt megoldásokat kell támogatni, mérlegelve ezek kombinált lehetőségét is. A választott megoldás minden esetben körültekintő, egyedi tervezést igényel.

A véleményünk szerint a csatornával gazdaságosan el nem látható, ritkán lakott településrészek ellátására az egyedi szennyvízkezelő berendezések adnak gazdaságos megoldást. Úgy látjuk, hogy ma Magyarországon az önkormányzatok, a lakosság, de még a vízügyi szakemberek is elsősorban az hagyományos csatornázást és szennyvíztisztító telepi tisztítást preferálják, pedig a magyar települési szerkezet lehetővé, sőt szükségessé tenné az egyedi szennyvízkezelés eszközeinek alkalmazását is.

Műszaki szempontból meg kell különböztetni az önállóan, egyedileg létesített, de tömbösíthető egyedi szennyvíztisztító kisberendezéseket, valamint a település szintű, programszerű létesítését. Mind az egyedi létesítés esetében, mind a programszerű létesítés esetében elsődlegesen a tulajdonos a felelős az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés megfelelő üzemeltetéséért.

Ez a műszaki megoldás jelentősen csökkenti a beruházási igényeket, de ennél fontosabb, hogy az egyedi szennyvízkezelő berendezések üzemeltetési költsége jóval alacsonyabb a hagyományos berendezésekénél, a legdrágábbnak vélt megoldás 30%-át teszi csak ki, melyet az alábbi táblázat is reprezentál (Forrás: VM útmutató).

A beruházás gazdaságfejlesztő, élénkítő, munkahely-teremtő hatással is rendelkezik, a fejlesztésre váró projekt megvalósulása és karbantartása Magyarországon 3.000-3.500 fő állandó alkalmazását jelentheti.

Megvalósítás

Megítélésük szerint a megvalósítás első ütemeként fel kell készíteni

az érdekelteket (lakosok, önkormányzatok, polgármesterek), a szakmai szervezeteket, a szakértőket, tervezőket, az oktatókat (középfokú és felsőfokú intézmények), az engedélyező és közreműködő hatóságokat, a projektek közreműködő szervezeteit, a döntéshozókat, a politikusokat

arra, hogy megismerjék a technológiát, a technológiában rejlő változatosságot, rugalmasságot, az üzemeltetéshez kötődő nehézségeket és előnyöket, a gazdasági kötöttségeket és versenyképességi lehetőségeket.

Ennek megvalósítása érdekében 2014-ben a Klaszter működésében egy minőségi ugrás történt, ugyanis a Bildungs-und Demonstrationszentrum für dezentrale Abwasserbehandlung - BDZ e.V., Lipcsében található, egyesületi formában működő szervezettel az együttműködés erősödik, annak formáit írásban is rögzítették. A Klaszter eddigi erőfeszítései látható eredményekhez vezetnek. Ezen eredmények közül kiemelkedik az, hogy Németország, de lehet, hogy Európa vezető szakértőinek egy csoportja, a BDZ e.V., partnerként tekint ránk, ezt a partnerséget pedig egy Együttműködési Megállapodás aláírásával erősítette meg ezen a napon.