Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

A klímaváltozás hatásai, hidrometeorológiai szélsőségek

Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető

2016. november 17., csütörtök 08:43

A klímaváltozás hatásai, hidrometeorológiai szélsőségek

 

Az urbanizáció, a technológiafejlődés, a környezeti erőforrások kiaknázása, továbbá mindezekkel szoros összefüggésben, a Földünk klímája is folyamatos „változásban” van. Az azonban kérdéses, hogy milyen nagyságrendben van szó természetes folyamatokról, valamint milyen mértékű az antropogén faktorok szerepe a természetes folyamatok mellett. A hidrológiai ciklus intenzitásának növekedése következtében egyre gyakrabban fognak megjelenni szélsőséges időjárási jelenségek, mint például aszályok, vagy éppen az ellenkezője, heves, intenzív csapadékesemények (Balatonyi, 2016).

Extrem csapadek esemeny

Extrém csapadék esemény

 

A Kárpát-medence éghajlata is változni fog, melynek jeleit már észleli a vízügyi ágazat is. A Magyarország vizeiben az alábbi változások figyelhetőek meg: A Duna vízgyűjtő esetében az éves lefolyás átrendeződése, csökkenő nyári kisvizek, növekvő vízhőmérséklet, valamint a jégjelenségek csökkenése. A Duna-Tisza köze esetében is csökkenő lefolyás, valamint a talajvízszintek süllyedése tapasztalható, ugyanakkor a Tiszán a csökkenő évi lefolyás mellett gyakoribbak az árvizek.

Dunai arhullam, 2013

Dunai árhullám 2013

 

Az extrém csapadékos időszakok egyik legsúlyosabb hidrológiai következménye lehet hegy- és dombvidéki területeken megjelenő villámárvíz).A villámárvizek egyik jellemzője a rendkívül gyors lefutás, általános definíció szerint összegyülekezési idejük kevesebb, mint hat óra (Georgakakos 1987; Georgakakos 2002; Georgakakos 2006; Georgakakos és Hudlow 1984). A villámárvizek elsődleges és leggyakoribb kiváltó oka a tagolt felszínre lehulló nagy mennyiségű, jellemzően nagy intenzitású csapadék, de az árvizek kialakulásához számos további természeti és egyes esetekben antropogén paraméter járulhat hozzá (Balatonyi, 2016).

Kisvizfolyas

Kisvízfolyás

 

A klimatikus változás folyamata jelentős hatást gyakorolhat a hazai vízgazdálkodásra. A jelenlegi előrejelzések szerint a felszíni lefolyás időben átrendeződik, a téli időszak nagyobb csapadéka és a korai olvadás miatt az árhullámok zöme a téli, kora tavaszi időszakra fog összpontosulni, a nyár végi, őszi lefolyás várhatóan csökkeni fog.

A csapadék mennyiségének csökkenése, a hosszabb ideig tárolódó hó-csapadék ritkává válása, illetve a lehetséges párolgás mértékének a növekedése a vízkészleteket fogja csökkenteni. A felszíni lefolyás csökkenése az éghajlatváltozás mértékétől függően a Duna hazai vízgyűjtőjén 10-50%, a Tisza vízgyűjtőjén 20-70% is lehet. (Nováky, 2005)

Az éghajlatváltozás további eredménye a nagyintenzitású csapadékesemények gyakoriságának növekedése, melyek növelik a helyi vízkár eseményeket is. Ha a nyári félév csapadékossága csökken, valamint növekszik a téli félév csapadékossága, akkor csökkenő beszivárgással, és növekvő lefolyással számolhatunk. A szokásos tavaszi és őszi árvíz mellett a legváratlanabb időpontokban is fel kell készülni hirtelen, jelentős árhullámokra.

Dravai arhullam, 2014

Drávai árhullám 2014 

 

Összefoglalva, a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás, így nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra kell számítani a jövőben. A szélsőséges árvíz, valamint aszály veszélyhelyzetek kezelése komoly kiadásokat jelent a mindenkori költségvetésnek. Jövő évek vízügyi fejlesztéseit megalapozó Árvízi Kockázat Kezelési projekt felülvizsgálata és a Differenciált árvízvédelem bevezetése, a klímaváltozás lehetséges hatásait hivatott kompenzálni. A megelőző fejlesztésekre fordított pénzt hatékonyabban lehet felhasználni, mint a kárelhárításra költött forrásokat, ezért a jövőben az előbbiekre nagyobb pénzügyi kiadást kell szánni.

 

Összeállította: Belovai Tamás, Dr. Balatonyi László

Utolsó módosítás: 2016. november 17., csütörtök 09:04, Radó Mónika
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat