Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon - konferencia

Tartalomfelelős: Siklós Gabriella, főosztályvezető-helyettes

2015. február 04., szerda 08:43

Szolnok, 2015. február 3.


A Tisza mentén a növekvő árhullámokhoz igazodó, tavaly decemberben meghatározott új mértékadó árvízszintek alapján szükséges kidolgozni az árvízi kockázatkezelési terveket. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésében pedig a töltések erősítése, a szükségtározók építése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az úgynevezett nagyvízi (árvízi) folyómedrek rendezésére – ezekre a témákra fókuszál a Vízügyi Tudományos Tanács, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szervezésében tavaly tavasszal útjára indított konferenciasorozat, amelynek Nyíregyháza, Baja, Szeged, Gyula és Pécs után ezúttal Szolnok ad otthont.  A rendezvényt dr. Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja és dr. Bakonyi Péter, a Vízügyi Tudományos Tanács alelnöke nyitotta meg.

Dr. Kállai Mária kormánymegbízott és Láng István OVFDr. Kállai Mária kormánymegbízott és Láng István OVF

A rendezvénysorozat célja a szakmai egyeztetés és véleménycsere mellett a vízügyi ágazat aktuális és jövőbeli feladatainak minél szélesebb körben történő megismertetése. A vízügyi szakma előtt álló kihívások spektruma olyan széles és komplex, amely túlmutat a szűken vett „vizeseken”, szükséges több szakterületet érintő szemlélet meghonosítása, és a munkák során a velünk kapcsolatban álló más szervezetek, intézmények (például önkormányzatok, nemzeti parkok, civil szervezetek, horgászszövetségek, stb.), valamint a társadalom tájékoztatása is.

Már a középkorban is felismerték az árvízi veszélyt és felkészültek erre. Akkor még nem kockázatkezelésnek nevezték, de megtették a szükségesnek ítélt intézkedéseket, és elsősorban tapasztalati úton szerzett információk alapján születtek a döntések. Ma már rendelkezésre állnak azok a korszerű hidroinformatikai eljárások, amelyek a korszerű tervezést is lehetővé teszik. Ezek alkalmazásában úttörő szerepet játszott a KÖTIVIZIG.

Az Árvízi Veszély-és Kockázatkezelési tervek elkészítésére irányelv kötelezi az európai uniós tagállamokat. Tavaly év végére elkészült az árvízi veszély és kockázati térképek első verziója, amelyek a mentesített árterek különböző valószínűségű (30, 100, 1000 év) elöntését mutatják és a kockázatkezelési tervek alapjául szolgálnak. Ezeknek a terveknek a lakossági/társadalmi érintettsége nagyon jelentős, hiszen beruházások, területfejlesztési programok múlhatnak egy térség árvízi veszélyezettségén.

A nagyvízi meder kezelésének fontosságára a 2000. évi - a térségben rekord - tiszai árhullám levonulása után Szolnokon megszületett Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének alapgondolata is felhívta a figyelmet. A koncepció Magyarország  árvízvédelmi stratégiáját 3 pillérre helyezte: az árvízvédelmi töltések előírás szerint kiépítése mellett a Tisza folyó nagyvízi lefolyási viszonyainak javítását, valamint árvízcsúcs-csökkentő tározók kiépítését fogalmazta meg. A program keretében több helyütt megerősítették a védműveket, a Közép-Tisza vidékén 2009-ben elkészült a Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó (amely a 2010-es árvízkor már bizonyította létjogosultságát), majd 2012-ben a Hanyi-Tiszasülyi, illetve 2013-ban megtörtént a Nagykunsági tározó átadása. A három létesítmény együttes árapasztó hatása - a 2000. évi árhullámhoz viszonyítva - a szolnoki szelvényre vonatkozóan elérheti a 60 centimétert.

A nagyvízi mederkezelés témájában azonban alig volt tapasztalható előrelépés, holott e tervek épp arra irányulnak, hogy a folyóink medrében és hullámtereiben biztosítani tudjuk a mértékadó szinten levonuló árhullám biztonságos és gyors levezetését. A tavaly megszületett jogszabály meghatározza a hullámtereken az árvízi levezetés prioritását, valamint meghatározza az ezt elérendő Nagyvízi Mederkezelési Terv tartalmát. Komplex munkáról van szó, hiszen a meder árvízlevezető képességének javítását összhangba kell hozni a természetvédelem, erdőgazdálkodás és területhasználatok eltérő álláspontjaival.  Mindezt azonban megelőzte a Phare Program támogatásával megvalósult SUMAD projekt, amiben Magyarország részéről a KÖTIVIZIG vett részt, s amely a töltésezett folyók hullámtereinek fenntartható használatát vizsgálta bajor és osztrák szakminisztériumokkal közösen, végeredményként pedig stratégiai, gyakorlati útmutatásokat, ajánlásokat fogalmazott meg. Ezeket már alkalmazzuk az igazgatóságnál.

Szintén az elmúlt évben jogszabályban öltött testet a Mértékadó Árvízszintek (MÁSZ) újraszámítása a Tisza-völgyben, amely az árvízvédekezés és a műszaki tervezés terén egyaránt stratégiai fontosságú. A hatévente felülvizsgálandó, a 100 éves visszatérési idejű árvízi kockázatot feltáró MÁSZ azon kívül, hogy a jövőbeli fejlesztések számára olyan új tervezési alapadat lesz, amire az árvízvédelmi műveket ki kell építeni, szorosan kapcsolódik az Árvízi Veszély-és Kockázatkezelési Tervek és Nagyvízi Mederkezelési Tervekhez, azok kiindulási pontját képezi.


Háttérinformáció

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7180 négyzetkilométeres működési területe a Tisza hazai szakaszának középső részén, szinte teljes egészében az Alföld síkvidékén helyezkedik el, magában foglalja Jász-Nagykun-Szolnok megye túlnyomó részét, Pest és Heves megyék déli körzetét, valamint Bács-Kiskun megye észak-keleti szegletét. Ebből árvízzel veszélyeztetett 4057 km2 (56%), de a belvíz, települési vízkár-elhárítási és a vízhiánykár-enyhítéssel összefüggő események gyakorisága is jelentős. Az igazgatóság kezelésében lévő árvízvédelmi fővédvonalak együttes hossza 707 kilométer.

A Tisza, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó esetében hosszantartó, a Zagyván pedig rövidebb és heves árhullámokra kell számítani. Legnagyobb problémát az árhullámok egyidejűsége, illetve az ár- és belvíz egybeesése okozza.

A térségben 1999. óta napjainkig négy alkalommal alakult ki olyan árhullám, amely a jelenleg érvényes mértékadó árvízszintet meghaladta (1999, 2000, 2006, 2010. években). Szintén a kockázatok emelkedésének irányába hat, hogy az árhullámok tartóssága is nő.

Az árvízi levezető sáv kialakításának elvi vázlataAz árvízi levezető sáv kialakításának elvi vázlata

 

 

Utolsó módosítás: 2015. február 04., szerda 10:52, Vass Zsuzsanna
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat