Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Árvízvédelmi konferencia

Tartalomfelelős: Alkonyi Zsófia Dr., osztályvezető

2014. november 21., péntek 12:37

A Vízügyi Tudományos Tanács, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szervezésében indult útjára áprilisban az a konferenciasorozat, mely előző állomásai - Nyíregyháza, Baja, Szeged, Gyula... - után érkezett Pécsre.

A rendezvénysorozat célja a szakmai egyeztetéseken és véleménycseréken kívül az Ágazat aktuális és jövőbeli feladatainak minél szélesebb körben történő megismertetése. A Vízügyi Ágazat előtt álló kihívások széles spektruma, valamint egymással történő kapcsolódásaik komplex rendszert jelentenek, amely túlmutat az ágazaton. Szükséges a multidiszciplináris szemlélet a munkák során a velünk kapcsolatban álló más szervezetekkel, intézményekkel (pl.: önkormányzatok, Nemzeti Parkok, NGO-k, Horgászszövetségek…stb.), és szükséges a társadalom tájékoztatása is.
 

Elsőként az Árvízi Veszély-és Kockázatkezelési tervezést (ÁKK) említenénk meg, amelynek elkészítésére 2007/60 EK Irányelv kötelezi az Uniós Tagállamokat. Tavalyi év végére elkészültek az árvízi veszély és kockázati térképek első verziói, amelyek a mentesített árterek különböző valószínűségű (30, 100, 1000 év) elöntését mutatják és a Kockázatkezelési tervek alapjául szolgálnak. Ezek a tervek nagyon jelentősek, hiszen beruházások, területfejlesztések múlhatnak egy térség árvízi veszélyezettségén.

Az árvízi veszélyezettséget és annak területfejlesztésre, beruházásokra gyakorolt hatásait nem kell a drávai térségben élőknek bemutatni. Legutóbb a 2014. szeptemberi árhullám is rávilágított erre.

Már elődeink is felismerték az árvízi veszélyt és felkészültek erre. Akkor még nem kockázatkezelésnek nevezték ezt a felkészülést, de mégis megtették azokat a szerkezeti intézkedéseket, amelyeket szükségesnek ítéltek. (pl. magasabb pontokon építkeztek, helyenként gátakat emeltek stb.) Ekkor elsősorban tapasztalati úton szerzett információk alapján születtek a döntések. A mai kor mérnökeinek rendelkezésre állnak azok a korszerű hidroinformatikai eljárások melyek már a korszerű tervezést is lehetővé teszik. Lehetőségük van számos változat kiértékelésére, az egyes forgatókönyvek műszaki-gazdaságossági elemzéseinek végrehajtására.
Szintén napjainkban zárult le (és 6 évente felülvizsgálatra kerül) a Mértékadó Árvízszintek (MÁSZ) újraszámítása is a Dráva vonatkozásában (a Dunára már 2013. év végén elkészült), amely az árvízvédekezés és a műszaki tervezés terén stratégiai fontosságú. A MÁSZ a jövőbeli fejlesztések számára új tervezési alapadat lesz, az a magasság, amire az árvízvédelmi műveket ki kell építeni. Az árvízvédelmi rendszerek továbbfejlesztésénél megkerülhetetlen az időben bekövetkező változások (folyómeder, meteorológiai adatok) figyelembevétele, a végbemenő tendenciák nyomon követése, mely a lakosság árvízi biztonságának növeléséhez, fenntartásához elkerülhetetlen.

Napjaink egyik aktuális vízügyi feladata a Nagyvízi Mederkezelés témaköre ahol a medrek árvízlevezető képességét szükséges összhangba hozni a természetvédelem, erdőgazdálkodás és területhasználatok eltérő álláspontjaival. Könnyedén belátható, hogy a klímaváltozás miatti egyre szélsőségesebbé váló időjárás, valamint az ennek következtében felgyorsuló hidrológiai ciklus miatt fel kell készülnünk az egyre növekvő árhullámok biztonságos levezetésére. A Nyugat-Európában (pl. Hollandiában, Németországban) már jól ismert „Room for the Rivers” elv érvényesítésével a Nagyvízi Mederkezelési Terv (NMT) pont erre irányul, amelyhez jogszabályi keretet a 83/2014 Kormányrendelet, valamint az 1995. évi LVII. Vízgazdálkodásról szóló törvény biztosít.

Árvízvédelmi fővédművek magasságának biztosítása a mélyebben fekvő területek esetében
Az előzőleg említett beavatkozásokkal csökkenthető az árvíz által veszélyeztetett területek nagysága, így az általuk okozott kár mérsékelhető.

Előadásokat tartanak többek között:

Márk László igazgató, Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Nagy Csaba, Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, Reich Gyula,Vízügyi Tudományos Tanács titkára.

Szakmai előadások tartanak:

Illés Lajos ügyvezető igazgató, VIZITERV Environ Kft., Horváth Gábor osztályvezető, Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Dráva modell bemutatása: Dr. Pirkhoffer Ervin egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, a Dráva nagyvízi mederkezelési tervek – értékelések: Burián Alajos, osztályvezető, Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Árvízvédekezés a Dráván - 2014 szeptember, Pecze János, műszaki igazgató-helyettes, Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Utolsó módosítás: 2014. november 21., péntek 13:11, Radó Mónika
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat