Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet változásai

Tartalomfelelős: Somogyi Edina, kiemelt műszaki referens

2022. február 10., csütörtök 09:53

Szemléletváltás a vízhiány elleni védekezésben

A vízkár jogszabályi megfogalmazás szerint (1995. évi LVII. törvény) a vizek többletéből vagy hiányából származó kár, a vízkárelhárítás pedig a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység, ideértve a kártételek megelőzését szolgáló védőművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését, üzemeltetését és fenntartását, valamint a védekezést követő helyreállítást is.

Mint a jogszabályi megfogalmazásból is látszik nemcsak a károsan sok, hanem a károsan kevés víz is komoly problémákat okozhat. Tapasztalható, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események. Az előrejelzések szerint további melegedésre, illetve a csapadék térbeli és időbeli eloszlásának kedvezőtlen változására számíthatunk, így várhatóan a vízhiány egyre komolyabb kihívás elé állítja a gazdaságot, különösen a növekvő aszálykárok miatt a mezőgazdaságot.

Az aszály megfogalmazására nagyon sokféle definíció létezik, de alapvetően egy vízhiányos helyzetet értünk alatta, aminek során az átlagoshoz képest kevesebb csapadék nem képes kielégíteni a vízigényeket.

Korábban a magyar vízgazdálkodási gyakorlatban nem alakult ki az ár- és belvízvédekezéshez hasonló operatív beavatkozási rendszer. Az aszály és vízhiány kezelésére voltak ugyan megelőző intézkedések (pl. vízkészletek előzetes betározása), de az intézkedésekre nagyrészt utólagosan került sor, és a gyakorlati feladatok gyakran a kártérítési tevékenységekre szűkültek le. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (továbbiakban: OVF) aszálymonitoring rendszerének kiépítésével a vízhiány elleni operatív védekezés alapjainak megteremtését tűzte ki célul.

A Magyar Közlöny 2021. október 14-i számában jelent meg a belügyminiszter 35/2021. (X.14.) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításairól. A legfontosabb változás, hogy a Rendelet kiegészült a helyi vízkárelhárítás, valamint a vízhiány elleni védekezés szabályozásával.

Korábban a vízhiány elleni védekezés jogszabályi változásának előkészítésére az ország területe – vízügyi igazgatóságonként eltérő számú – összesen 84 db vízhiánykezelő körzetre lett felosztva, amelyekre a vízhiány elleni védekezés fokozatai elrendelhetők lesznek. A vízhiánykezelő körzetek határainak kijelölése a belvízvédelmi szakaszok mintájára történt, de sok esetben nem esnek egybe a határvonalak. Előfordulhat, hogy a vízügyi igazgatóságok területén egy-egy vízhiánykezelő körzet több szakaszmérnökség területét is érinti, ebben az esetben a vízügyi igazgató határozza meg, hogy a vízhiánykezelő körzet melyik szakaszmérnökséghez tartozik.

Mo-vizhiany-kezelo-korzetei

 Magyarország vízhiány kezelő körzetei

A vízhiány elleni védekezési fokozatok elrendelése

A vízhiány elleni védekezési fokozatok elrendelése a vízhiánykezelő monitoring hálózat adatai alapján történik a Rendelet mellékletében szereplő HDIS aszálymonitoring index határértékek alapján.

A HDIS (vízhiány stressz index) az aszálymonitoring-szoftver által számított meteorológiai aszályindex, mely a HDI0 (meteorológiai vízhiány) index stressz tényezővel korrigált változata. A HDIS a hőmérséklet és csapadék értékek mellett figyelembe veszi a szélsőségesen csapadékhiányos és meleg időjárási helyzetek növényekre gyakorolt hatását. A HDI vízhiány index (Hungarian Drought Index) a meteorológiai vízhiány index (HDI0), két talajtényező és a stressz tényező alapján számítható a talajnedvességet is mérő monitoring állomások környezetében.

A védekezési fokozatok alapján ellátandó feladatok

A vízhiány elleni védekezésre felkészülés során az érintett vízügyi igazgatóságnak szükséges gondoskodnia a többletvízkészletek betározásáról, a vízelosztó csatornahálózat – maximális – üzemvízszintjének eléréséről, annak tartásáról, valamint a belvízcsatornákban történő vízvisszatartásról.

A különböző vízhiány elleni fokozatok elrendelése esetén a területileg illetékes vízügyi igazgatóságoknak az alábbi feladatokról kell gondoskodniuk.

I. fokú készültség: a medrek, zsilipek, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak állapotának vizsgálata, a hibák megszüntetése, az üzemzavar-elhárítása, a víz szabad áramlását gátló akadályok eltávolítása, a műtárgyak és szivattyútelepek megfelelő működtetése, a szükséges vízkormányzás, vízvisszatartás, a vízveszteségek csökkentése, a vízhasználatok figyelemmel kísérése, a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezése, a medrekben a vízcsere végrehajtása

A fenti beavatkozások annak érdekében, hogy a vízátadási pontokon és az engedélyezett vízhasználatoknál kielégítő mennyiségű víz álljon rendelkezésre.

II. fokú készültség:

Az I. fokú készültségben előírtakon túl:

a szállítható szivattyúk üzembe állítása, a vízszolgáltató rendszerek szivattyús vízpótlása, a gravitációs vagy szivattyús vízszolgáltató rendszerekbe történő vízpótlás további növelése, a vízelosztó csatornahálózat üzemrendjének szükség szerinti átalakítása, a vízpótló és -elosztó vízilétesítmények üzemeltetési szabályzatában a II. fokú készültségre előírt üzemrendre történő áttérés, a vizek minőségét károsan befolyásoló vízbevezetések vízhiányos időszakban való soron kívüli szüneteltetésének a vízügyi hatóságnál történő kezdeményezése, szükség szerint a kisvízi vízszintek bemérése és rögzítése, a vízellátás forrását biztosító víztesten a vízhozam mérése, amely kiterjeszthető további víztestekre, mederszakaszokra a felvízen és az alvízen, szükség szerint figyelőszolgálat fenntartása. III. fokú készültség:

Az I. és II. fokú készültségben előírtakon túl:

Az érintett vízügyi hatóság bevonásával a területi vízkorlátozás elrendelése, végrehajtása. A területi vízkorlátozás időtartama alatt közérdekből:

a vízkészletek kiaknázásának és felhasználásának csökkentésére, a tározott felszíni vízkészletek és más tulajdonában vagy kezelésében lévő vízátvezetési útvonalak igénybevételére, a vízkészletek térségek, területek közötti átcsoportosítására, átvezetésére lehetőség van. Rendkívüli készültség:

Az I-III. fokú készültségben előírtakon túl gondoskodni kell a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséről.

Egyéb feladatok

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében a védekezésre kötelezetteknek szükséges a vízhiányos állapot megelőzésére és elhárítására is vízhiány elleni védekezési tervet készíteni, a belvíz elleni védekezési tervhez hasonlóan és a Rendeletben előírt tartalommal. Egyrészt a vízügyi igazgatóságok a működési területükre általános vízhiány elleni védekezési tervet, másrészt az egyes vízhiánykezelő körzetekre körzeti vízhiány elleni védekezési terveket készítenek. Emellett a vízügyi igazgatóságok a HDI0, a HDIS, és a monitoring állomással rendelkező vízhiánykezelő körzetekben elvégzik a HDI heti értékelését, amelyről heti rendszerességgel jelentést készítenek, és azt továbbítják az OVF felé. A heti jelentés az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer szoftverének alkalmazásával készül, a jelentési határidőt megelőző hét szerdától az azt követő keddig terjedő, hét napos időintervallumra, kiegészítve a következő tíz napra vonatkozó előrejelzéssel.  

Az OVF a vízügyi igazgatóságok által megküldött általános vízhiány elleni védelmi terveket felülvizsgálta, a szükség szerinti egyeztetések, hiánypótlások után a jóváhagyásuk folyamatban van. Emellett megkezdődött a Lotus Notes programban a vízhiány modul tervezése a belvízvédekezési modul működési tapasztalatait figyelembe véve. Az országos aszálymonitoring hálózat további bővítése mellett új fejlesztésként folyamatban van egy, a teljes ország területére kiterjedő talajnedvesség modell kidolgozása, mely alapján az állomások közötti területekre is pontosabban meghatározható lesz a talajnedvesség és a talaj vízhiánya. Az egyes állomások által mért adatok bárki számára nyilvánosan és térítésmentesen elérhetőek az http://aszalymonitoring.vizugy.hu/ valamint a https://vizhiany.vizugy.hu/ weboldalakon.

Molnár Péter, Somogyi Edina

Utolsó módosítás: 2022. február 10., csütörtök 09:57, Regdánszki Tamara
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat