Tartalomfelelős: Szabó Katalin, nemzetközi referens
2019. december 20., péntek 09:33
HA ESIK? ÉS HA NEM? - Csapadékvíz gazdálkodás ma Magyarországon
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vízellátási,- és Csatornázási Bizottsága a csapadékvíz gazdálkodást napirendre tűző előadói ülését 2019. december 9-én tartotta az Országos Vízügyi Főigazgatóság tanácstermében. A témát a szélsőséges csapadékjelenségek - a lezúduló nagy mennyiségű esők, a gyakoribbá váló aszályok teszik különösen is aktuálissá.
Az ülést a Bizottság alelnöke, prof. Dr. Juhász Endre nyitotta meg és moderálta. A nyitó beszédében gondolatébresztő kérdéseket tett föl, melyekkel élénk eszmecserét kezdeményezett.
Hogyan lehet megfelelően gazdálkodni a csapadékkal? Elvezetni vagy elraktározni érdemes-e? Milyen szakértelembeli, technikai, anyagi feltételek szükségesek a megoldások megvalósításhoz?...- megannyi fontos kérdés melyekre széleskörű szakmai grémium, ágazati szakemberek, akadémiai köztestületi tagok keresték - és részben meg is adták - a válaszokat.
Láng István az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a "Települési csapadék vízgazdálkodás lehetséges fejlesztési irányai" című előadásában a jelenlegi csapadékvíz gazdálkodás szervezeti és területi megosztottságát, hovatartozásának hiányát és a fejlesztésére fordítandó anyagi források előteremtésének megoldatlanságát emelte ki. A problémák felvázolása mellett Főigazgató úr a legfontosabb feladatok, az alapfeladatok megoldására a szakértői gárdában, a technikai és az anyagi feltételek biztosításában és a szabványok elkészítésében való előrelépést nevezte meg a legfontosabb feladatoknak. Előadásában három alappillért határozott meg: szabályozás, tudatosság és ösztönzés. Mindezeket meg kell előznie a paradigmaváltásnak, mely szerint el kell fogadni, hogy a tározás nem old meg automatikusan minden problémát a csapadékgazdálkodás terén, mellette legalább olyan fontos a csapadék elvezetés megoldása is. Előadásban a meglévő és a létesítendő technikai felszereltséget illetően hangsúlyozta: „ami van, az működjön, ami nincs, az épüljön!” Ezt pedig ki kell egészíteni a közös és összetett gondolkodással és az egy irányba haladással. Főigazgató úr elmondta, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság jelenleg ezen irányelvek szerinti működés megvalósításán dolgozik. Ezért javasolta Főigazgató úr az OVF-nél kialakítani az új szervezeti egységet, amit a felettes szerv is elfogadott, és így megalakult a Települési Vízgazdálkodási Főosztály. Emellett a vízügyi szakemberek dolgoznak az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv összeállításán is.
Dr. Juhász Endre, (MTA) Vízellátási,- és Csatornázási Bizottságának alelnöke, nyitó beszéd
Dr. Búzás Kálmán egyetemi tanár előadásában kiemelte: olyan tervezési munkákat kellene elkészíteni, ami a gazdálkodást tartja szem előtt. Meg kell határozni a fejlesztési irányokat, valamint a hajtóerőket - ahogy ezt Láng István is hangsúlyozta.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatójának előadása
Az éghajlatváltozásokhoz kell igazodni a romló környezeti feltételek ellenére is. Fel kell mérni, hogy hogyan lehet kihasználni a csapadékvíz megújuló mivoltát. Ennek egyik lehetősége a talajvíz pótlásra való fordítás. Ekkor azonban figyelni kell a vízminőségre, azaz tisztítani kell a csapadékvizet, mielőtt a talajvízbe kerül.
Részlet Láng István előadásából
Dr. Búzás Kálmán egyetemi tanár a tendenciákról beszélt, melyek meghatározzák a csapadékvizek kezelésének lehetőségeit, hiszen a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az eddig stabil idősorok helyett most változó idősorok keletkeztek, melyekhez sokkal nehezebb alkalmazkodni a kiszámíthatatlanság miatt. Hogyan tudnak így a mérnökök tervezni 30-40 évre előre? Tette föl a kérdést.
A megoldás: szabályozó rendszerek kellenének, melyek a szabályozhatóságon alapulnak, ezáltal igazodni tudnak a változó körülményekhez - hangsúlyozta.
dr. Búzás Kálmán előadása
Ki kell alakítani a csapadékvíz elvezető rendszereket és a tározó tereket. Példaként említette a koppenhágai Master Plan-t, ahol a nagy mennyiségű csapadékot egy, az úttestek közepén, kissé lesüllyesztett földsáv kialakításával, vagy akár már meglévő focipályák, parkok elárasztásával oldanak meg. Ez pedig méltó része a „Green City – Blue City – Smart City”, azaz a Zöld – a Kék – és az okos megoldásokon alapuló város elnevezésnek.
Részlet dr. Búzás Kálmán előadásából
Háromszintű tervezés és menedzselés szintén a cél: 1.) lokális beavatkozás szükséges: helyi lakosok is tartsák helyben a csapadék vizet. Ezt akár önkormányzati ráhatással is ösztönözzék. 2.) csatornahálózati lefolyás szabályozása, 3.) extrém csapadékok kezelése.
Mindezeket azonban meg kell előznie az adatgyűjtésnek, az adatok összehangolásának, a térben és időben pontosabb előrejelző rendszerek kialakításának (pl. városi és országos radarok létesítése) és nem utolsó sorban a különböző szakterületek együttműködésének (pl. a vízépítő mérnöknek együtt kellene működniük az „urbanistákkal” (városrendezőkkel), valamint a tájépítészekkel és a kertészmérnökökkel is).
A koppenhágai Master Plan
Végezetül a sajtó fontos szerepére is felhívta a figyelmet, amely pozitívan, de negatívan is tud hatni a csapadékvíz kezelés kérdésére pl. figyelemfelkeltéssel, vagy pontatlan információk megadásával.
Focipálya elárasztása
Az ülést aktív beszélgetés zárta. Elhangzott, hogy heves esőzéseket követő károk helyrehozásának költsége meghaladja a megelőzésre, a csapadék elvezetési és tározási rendszerek fejlesztésre fordítandó költségeket, az egyéni felelősségvállalás kérdését és fontosságát, valamint, hogy a pályázati kiírások összeállítása során legyenek ott a vízgazdálkodási szakemberek és a kiírásokba épüljenek be a vízgazdálkodás, a csapadékvíz-gazdálkodás szempontjai, követelményei.
Az aktív nézőközönség
Végezetül többen javasolták, hogy a Bizottság fogalmazzon meg ajánlásokat a döntéshozók számára.
Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Települési Vízgazdálkodási Főosztályának vezetője
Budapest, 2019. december 10.
Készítette: Szabó Katalin, nemzetközi referens