Kiadványok jelentek meg a Dunai Tervekről és a Közös Dunai Felmérésről

Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően a tagországok 2021-ben is megújították a Víz Keretirányelv alapján a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet, valamint az Árvízi Irányelv alapján az Árvízi Kockázatkezelési Tervet.

EU Víz Keretirányelv

EU Árvízi Irányelv

Ennek mentén, és tartva az 1994-ben tett ígéretüket, a Duna menti országok, - aláírva a Nemzetközi Duna Védelmi Konvenciót - a Duna vízgyűjtőjére is elkészítik a közös Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet és az Árvízi Kockázatkezelési tervet 2000-től, hatévenként.

Így került sor 2009-ben az első Dunai Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (DRBMP – Danube River Basin Management Plan) elkészítésére, amely magában foglalta az állapot vizsgálatot és a „jó állapot” 2015-ig történő elérését. A dunai országok azonban gondoltak arra, hogy nem minden víztest fogja elérni ezt a célt 2015-ig, valamint hogy a vízgyűjtők változó rendszerek, ezért adaptív gazdálkodói megközelítést igényelnek. Ez alapján a Tervet 2015-ben és hat évvel később, azaz tavaly (2021-ben) vizsgálták felül.

Az első Duna Árvízi Kockázatkezelési Tervet (DRBMP – Danube Flood Risk Management Plan) pedig 2015-ben alkották meg a dunai országok, melynek alapját a 2004-es, az ICPDR, azaz a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság Miniszteri megbeszélésének cselekvési tervében meghatározottak képezték. A cselekvési terv a Duna vízgyűjtő területére vonatkozó fenntartható árvízvédelemre irányult. A cselekvési terv megvalósításaként 17 alvízgyűjtő területre dolgozták ki az árvízvédelmi terveket, melyeket az ICPDR 2009-ben meg is jelentett. Ezeket 45 nemzeti tervezési anyagra alapozták, melyek a teljes dunai vízgyűjtőt lefedték. Ez volt az első olyan árvízvédelmi terv, amely az árvízi kockázat csökkentésére irányult. Ezt követően pedig, - figyelembe véve a 2007-ben megjelent EU Árvízi Irányelvet - a dunai országok 2015-ben kidolgozták az első Dunai Árvízi Kockázatkezelési Tervet. Majd ezt, az előírások szerint hat évvel később, 2021-ben tekintették át.

Mi a lényege a Víz Keretirányelvnek?

2000-ben lépett hatályba, jogi keretet ad: a vizek védelméhez és a vízi környezet jó állapotának biztosításához, a vizek állapotának romlásától való megóváshoz, az EU-n keresztül a vízkészletek hosszútávú, fenntartható használatához.

Most pedig nézzük, miről is szól az Árvízi Irányelv!

2007-ben lépett hatályba, az árvízkockázatok értékelése és kezelése céljából jött létre, jogi keretet ad: az EU-ban esetlegesen előforduló árvizek kockázatát csökkentő intézkedésekhez, a jelentős árvizeknek kitett területek feltérképezéséhez, az EU-n keresztül a vízkészletek hosszútávú, fenntartható használatához árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozásához az uniós országok közötti fokozott együttműködéssel, a kockázatcsökkentés eszközei a vízgyűjtő és tengerparti területekre jellemző árvízkockázat értékelése.

A 3. dunai Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet és a 2. dunai Árvízkockázati Tervet hivatalosan 2022. február 8-án, az ICPDR miniszteri találkozóján fogadták el.

A tervekről részletes és kivonatolt kiadványok jelentek meg, melyeket az alábbi linkeken keresztül érhetik el az érdeklődők.

icpdr.org

Részletes kiadványok:

     Danube River Basin Management Plan Update 2021

     Danube Flood Risk Management Plan Update 2021

Kivonatolt brosúrák:

 Danube River Basin Management Plan Update 2021 (Public Brochure)

  Danube Flood Risk Management Plan Update 2021 (Public Brochure)

                 A shared analysis of the Danube river                              Discover our Danube fish

            A scientific selfie of the Danube river                                             icpdr.org