Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése

Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor

2017. június 19., hétfő 13:32

A projekt célja, rövid leírása:

A projekt célja a Rába-völgy árvízvédelmi fejlesztésének megvalósítása a széleskörű társadalmi egyeztetéssel készült Árvízi Kockázatkezelési Terv, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, a Nagyvízi Mederkezelési Tervek és a Rába Folyógazdálkodási Terv figyelembe vételével.

Az árvízi kockázat mérséklése érdekében a tervezett beavatkozások biztosítják a meglévő árvízvédelmi szakaszok egyenszilárdságának megteremtését a jogszabályi előírások mértékéig, a védművek előírás szerinti kiépítését, a műtárgyak fejlesztését, a medrek vízlevezető képességének javítását az ökológiai szempontokat figyelembe véve. A Sárvár alatti szakaszon található, kijelölt szükségtározó területén az árvízi kockázatoknak kitett települések esetében körtöltések épülnek.

Az árvízvédelmi szakaszok tervezett fejlesztése biztosítja a lakott területek árvizek elleni védelmét, csökken a térség árvízi veszélyeztetettsége. Az érintett települések lakóinak épített és természeti környezete biztonságosabbá válik, ezáltal a fejlődésük felgyorsulhat.

A projekt két projektelemből áll

NYUDUVIZIG projektelem: Szentgotthárd és Sárvár közötti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztése I. ütem
ÉDUVIZIG projektelem: Sárvár alatti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztése I. ütem

SZENTGOTTHÁRD ÉS SÁRVÁR KÖZÖTTI FOLYÓSZAKASZ ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE I. ÜTEM (NYUDUVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETTE)

06.03. Szentgotthárdi árvízvédelmi szakaszon végzett fejlesztések

• Rába bal parti árvízvédelmi mű fejlesztése a Lapincs torkolat és a Hunyadi u. híd között a 2+121-2+490 tkm közötti szakaszon

• Rába bal parti tervezett védmű fejlesztése a Hunyadi u. híd és a duzzasztómű között a 2+490 2+860 tkm közötti szakaszon

• Rába bal parti töltés 2+781 tkm szelvényében lévő III. sz. zsilip fejlesztése

• Lapincs-folyó jobb parti töltésfejlesztése a 0+0000+180 tkm szelvények között

• Rába jobb parti I. rendű töltés fejlesztése 0+0000+110 tkm szelvények közötti szakaszon

• Rába jobb parti töltés 0+090 tkm szelvényében lévő V. sz. zsilip fejlesztése

• Gátőrház fejlesztése

Az árvízvédelmi szakaszt érintő munkák során Szentgotthárd belterületén a Rába bal parton 739 fm hosszban valósult meg fejlesztés a duzzasztóműtől a volt kaszagyári terület mentén egészen a Lapincs torkolatig.

A fejlesztés keretében a Rába bal part 2+121– 2+860 tkm szelvényei között vasbeton támfal, valamint a vízoldali betonba rakott terméskő burkolat és kapcsolódó partbiztosítás létesült, földműfejlesztéssel, továbbá fenntartó utak kialakításával egybekötve (vasbeton padka és kiselemes térkő burkolat). Az új támfal kiépítésével és a régi támfalas szakasz elbontásával jelentősen növekszik a folyó hullámtere, vagyis az árhullám levezetésére alkalmas keresztmetszet.

A fejlesztéssel érintett szakaszon található III. számú zsilipes műtárgy (Rába bp. 2+781 tkm) a jelenleg hatályos MÁSZ szinthez igazítva került átalakításra monolit vasbeton szerkezet magassági emelésével, a zsiliptábla és elzáró szerkezet korszerűsítésével. Emellett vízoldalon a műtárgy vízszintes csőtagja meghosszabbításra került a Rába partjáig.

A Rába jobb parti töltés 0+000-0+110 tkm közötti szakaszán betonba rakott terméskő burkolat és partbiztosítás, valamint földműfejlesztés valósult meg. Az adott szakasz fejlesztése az V. számú zsilipes

műtárgy (Rába jp. 0+090 tkm) magassági emelésével, annak kiegészítő rekonstrukciójával és a végleges

töltéskorona mechanikai stabilizációjával zárult.

A Lapincs jobb parti árvízvédelmi töltés MÁSZ + 1 méteres biztonsági szintre történő földműfejlesztése mellett a 0+000-0+017 tkm szelvények közötti szakaszon vasbeton támfal épült folytatólagosan a Rába bal parti támfalhoz kifuttatva a fejlesztett földmű koronaszintjéhez igazodva. A támfal mentett oldalán 4 m szélességben burkolattal ellátott üzemi út került kialakításra. A hullámtéri oldalon folytatódik a Rába bal part betonburkolatú padkája rámpa kialakításával végig a támfal mentén. A támfal végétől a 0+017- 0+170 tkm szelvények között szerkezetes vízzáró töltéstest készült 4 m koronaszélességgel, 1:3 rézsűhajlással mentett oldali bővítéssel, töltéskoronán 3 m szélességben 20 cm vastagságú mechanikai stabilizációval. A fejlesztés keretében a szentgotthárdi gátőrház is megújult, komplex felújításon esett át a kor elvárásainak megfelelő körülményeket teremtve a vízügyi őrszemélyzet számára.

06.02. KÖRMENDI ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZON VÉGZETT FEJLESZTÉSEK

• Körmend Rába jobb parti I. rendű árvédelmi töltés 0+000-0+741 tkm szelvényei közötti szakaszának

fejlesztése

• Rába jobb parti töltés 0+057 tkm szelvényében lévő lX. sz. zsilip fejlesztése

• Rába bal parti elsőrendű védtöltés 2+557 tkm szelvényében (Büdös-árok) található szivattyútelep fejlesztése

• Rába bal parti töltés 2+537 tkm szelvényében tervezett zsilip fejlesztése

• Depónia elbontása a 86 sz. főút hídja alatt a Rába jobb partján

• Hidak környezetének rendezése padka süllyesztéssel

• Szakaszvédelmi központ fejlesztése

A Rába jobb parton a 0+000 – 0+359 tkm között a földműfejlesztés, míg a 0+359 – 0+741 tkm közötti szakaszon földmű keresztszelvényének bővítése mellett vasbeton támfal építése valósult meg (vasbeton támfal hossza: 382 fm) tekintettel a mértékadó árvízszint, és a jogszabályban előírt + 1 m biztonságra. A fejlesztett védműszakaszon található X. sz. kisműtárgy a jelenleg hatályos MÁSZ szinthez igazítva került átalakításra (többek között az elzáró- és felhúzó szerkezet felújítása is megtörtént). Ezen felül a vízoldalon a műtárgy vízszintes csőtagja meghosszabbításra került a Rába partjáig.

A meglévő műtárgyak rekonstrukciója, új műtárgyak építése közül az egyik legjelentősebb projektelem volt a Körmend Rába bal parti elsőrendű védtöltés 2+557 tkm szelvényében lévő szivattyútelep (Büdös-

árok) rekonstrukciója és a 2+537 tkm szelvényben található kétaknás csőzsilip kivitelezése volt. A műtárgy a jelenleg hatályos MÁSZ szinthez igazítva került kialakításra, hozzá emelve a Rába bal parti árvízvédelmi mű 2+499 - 2+569 tkm szakaszát. A 2 db fix telepítésű ASG 500 szivattyúk (500 l/s kapacitás) részére kiépült egy zárható, könnyű szerkezetű, szivattyúház. Az elektromos búvárszivattyú egy előregyártott elemekből kialakított szivattyúaknába került telepítésre. A mentett oldali szivattyútér mérete 335 m2. A szivattyúzási téren a szivattyúk védelme érdekében a szívóvezetékek (4 db) szívókosárral lettek ellátva. Mind a fixen és a mobil jelleggel telepítésre kerülő ASG 500 szivattyúkhoz véglegesen kiépítésre kerültek a szívóvezetékek és a nyomóvezetékek. Az ASG 500-as mobil szivattyúk acél nyomóvezetékei a térszín alatt párosával egy-egy acélcsőbe kerültek egyesítésre. Ezen két nagy átmérőjű vezetékkel valósult meg a Rába bal parti védmű keresztezése a 2+552 és a 2+555 tkm szelvényben a mértékadó árvízszint (MÁSZ) + 10 cm-es magasságban. A fixen telepített elektromos szivattyúhoz egy KPE D160 majd D200-as nyomóvezeték került kiépítésre, mely szintén keresztezi a védtöltést a két acélcső között és csatlakozik a vízoldali betonba rakott terméskő vápához. A medrek vízlevezető képességének javításához Körmenden a 86 sz. főúti Rába híd alatt, a folyó jobb partján lévő depónia bontása (~2100 m2), a hidak (Hegyaljai utcai, ún. „Vashíd” és 86. sz. főút Rába hídja) környezetének rendezése, padkasüllyesztéssel történő szelvénybővítése járult hozzá (összesen: 463 fm hosszban, ~8365 m2). A beavatkozások nagymértékben javítják és gyorsítják az árvizek Körmend belterületéről történő levezetését.

Szakaszvédelmi központ épületegyüttese is megújult: a gátőrház, mint szolgálati lakás, illetve a védelmi központ és szertár jelentős felújításon és korszerűsítésen esett át, s így már megfelel az őrszemélyzet és a védekezésben résztvevők műszaki és minőségi igényeinek.

06.01. Sárvári árvízvédelmi szakaszon végzett fejlesztések

• Sárvár bal parti védtöltés 0+837 tkm-ben lévő zsilipnél mobil szivattyúállás kiépítése (Aranyos-ér)

• Szakaszvédelmi központ fejlesztése

A Rába bal parti elsőrendű védtöltés 0+827-0+829 tkm szelvények között lévő szivattyúállás (Aranyos-

ér) jelen projektben tervezett első ütem részeként mobil szivattyúk elhelyezésére szolgáló térburkolat és a szivattyúkhoz nyomóágon csatlakozó csőszakasz (kapcsolódó szívó-, nyomócsonk) került kiépítésre.

A szivattyúállás 2 db ASG500 típusú dieselmotoros szivattyú elhelyezésére alkalmas, melynek területe 124 m2. A szakaszvédelmi központ korszerűsítése során mindhárom épületen (gátőrház, szertár, melléképület) tetőfelújítás valósult meg. Továbbá a gátőrház (védelmi központ, szolgálati lakás) homlokzatának hőszigetelése, fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje és egyéb belső tereket érintő felújítások zajlottak hozzájárulva a fenntartási munkák és az árvízvédekezésekben résztvevők munkakörülményeinek javításához.

EGYÉB VÍZRAJZI FEJLESZTÉSEK

• Vízrajzi törzsállomások felújítása (Sárvár, Körmend)

• Hídra szerelhető, radaros távmérő vízszintregisztrálók

telepítése

• Egyéb árvízi vízmércéknél szükséges fejlesztések

Az árvízvédelmi beruházás részét képezte a vízrajzi észlelőhálózat fejlesztése, melynek keretében a vízrajzi törzsállomások átépítése is megvalósult (Körmend, Sárvár vízmérce). A fejlesztés során még egy bemerülő szenzoros távmérő állomás (Vasszentmihály Lahn-patak), 8 helyszínen pedig hidakra szerelhető radar szenzoros vízszint-távolság mérő eszköz és kapcsolódó lapvízmércék kerültek telepítésre. Radar szenzoros állomások: Rába mentén Csörötnek, Rábagyarmat, Ikervár, illetve Szentgotthárd (Lapincs árapasztó), Csákánydoroszló (Vörös-patak), Döröske (Csörnöc), Vasvár (Csörnöc), Sótony (Rába ártér).

ESZKÖZBESZERZÉS

A fenntartási feladatok elvégzéséhez kapcsolódóan egy fardaruval ellátott tehergépkocsi beszerzésére is

sor került (Iveco Trakker 4x4 hajtásképletű, fardarus billenőplatós tehergépjármű), melynek segítségével

hatékonyabbá válik az árvíz elleni védekezés is (mobilszivattyúk szállítása, beemelése).

Sárvár alatti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztése I. ütem (ÉDUVIZIG működési területe)

• Települési körtöltések kiépítése (Ostffyasszonyfa, Kenyeri, Pápoc)

• Védekezésre alkalmas magaspart (Csönge, Kemenesszentpéter)

• Pápoc környezetében a lefolyási viszonyok javítása

• Mentett oldali szivárgó rendszer kiépítése a 01.08.

árvízvédelmi szakasz Rába bp. 0+440 és 0+710 tkm szelvények közötti szakaszán

• Marcaltői szakaszvédelmi központ fejlesztése

Az Igazgatóság működési területét érintő kiviteli tervek 2018-2019. évben készültek el. A Marcaltői gátőrház felújítása 2019. év végére, Győrben a mentett oldali szivárgó kivitelezése 2020 őszére fejeződött be. A földmunkák az érintett 5 településen 2020 tavaszán kezdődtek, és 2021 augusztusára értek véget. Az ÉDUVIZIG projektelem súlypontja a Rába mentén elhelyezkedő 5 település: Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc és Kemenesszentpéter. A Rába jobb partja mentén a mentett oldali területeken Sárvár és Várkesző között kijelölésre került egy kb. 55 km2-es szükségtározó. A szükségtározó területén öt település érintett az elöntéssel egy esetleges tározó nyitás során. Így az egyes településrészek védelme érdekében volt szükséges a települési körtöltéseket kiépíteni. A beruházás keretében Ostffyasszonyfa, Kenyeri és Pápoc településeken kiépültek a másodrendű védvonalak összesen 6400 fm hosszan 3 méter koronaszélességgel és 1:2 rézsűhajlással. Ostffyasszonyfán megépült védvonal hossza 2.003 fm (beépült 30.800 m3 anyag), Kenyerin 1.383 fm (beépült 11.500 m3 anyag), Pápocon pedig 3.015 fm (beépült 40.700 m3 anyag).

További jelentős eredmény, hogy a Rába hullámterén is valósultak meg beavatkozások: Pápocon elkészült a nagyvízi levezető vápa és árvízi levezető sáv. A tereprendezésen és az 1:10- es rézsűvel kialakított vápán túl az itt lévő növényzetet, fákat, cserjéket eltávolították annak érdekében, hogy a magasabb vizek akadálytalanul tudjanak levonulni a hullámtéren. Ez a terület szolgált továbbá a másodrendű védvonalak anyagnyerő helyeként is. A mentett oldali vízlevezetés feltételeinek javítása érdekében a projekt által nagymértékben megnövelték a Pápoci szűkület (Rába utca vége és az árvízvédelmi fővédvonal közötti terület) szelvényét. Jelentősége, hogy ez a mintegy pontszerű hely az, ami meghatározza, hogy mennyi vizet tudnak majd a vízügyi szakemberek kiengedni a szükségtározóba. Pápocon a védvonal keresztezte a Lánka-patakot, ezért létrehoztak egy 900 m hosszú új medret a pataknak, párhuzamosan a másodrendű védművel. Csöngén és Kemenesszentpéteren úgynevezett védekezésre alkalmas magaspartokat alakítottak ki tereprendezéssel, valamint az ideiglenes védekezés feltételeinek biztosításához szükséges szabályozási szélesség fenntartásával. Így a szükségtározó megnyitása előtt lesz elegendő idő arra, hogy ezen az ÉDUVIZIG vagyonkezelésű területen egy ideiglenes védvonal kiépüljön. A projektben felújításra került a Marcaltői gátőrház is, mely a védelmi szakasz központjaként funkcionál árvízi helyzet esetén. További eredmény, hogy Győr belterületén a Rába bal parti töltése mellett egy mentett oldali szivárgó kútsor készült el, amely árvízi helyzetben talajvíz megcsapoló rendszerként működve csökkenti a mögöttes területek terhelését. A rendszer 7 darab, egyenként 8 méter mély kútból, és a kutak által megcsapolt vizek összegyűjtésére szolgáló, összesen 240 m hosszú csővezetékből áll. A szivárgó vizeket egy közös gyűjtőaknába vezetik be, ahonnan szivattyús átemeléssel juttathatók vissza a Rába medrébe.