Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor
2022. május 18., szerda 16:07
A Budakalászi öblözet és a Csillaghegyi öblözet, mint a Duna öblözetei egymástól nem elválasztható egységet képeznek, melynek szerves részét képezi a két öblözetet elválasztó Barát-patak is. A patakon a dunai árvíz visszaáramlás megakadályozására a jelenlegi töltés fejlesztése, visszatöltésezése helyett árvízvédelmi torkolati műtárgy tervezése javasolt, mely által egységes megfelelő biztonságot szolgál a két öblözet között.
Az árvízkapu alapvető feladata lesz a Duna emelkedő vízszintje esetén a biztonságos árvízi zárása, a Duna vizének kizárása a patak medréből, a patak váratlan nagy csapadékhozamának levezethetőségének biztosítása, valamint ezen együttes hatások kezelése. A műtárgy lezárása esetén háttér területekről érkező csapadékvizét az érkező vízhozammal szinkronban át kell emelni a Dunába mint befogadóba.
A műtárgy a Barát-patak meglévő medrében kerül elhelyezésre. A tervezett műtárgyon 4 m széles üzemi híd vezet keresztül. Ez a helyszín a meglévő árvízvédelmi védvonal iránytöréséhez illeszkedik. Ezáltal a Duna védvonala észak felől a Gát utca nyomvonalán érkezik, a tervezett műtárgyon át keresztezi a patakot, majd a patak torkolati szakaszán a jobb parton ívben haladva éri el a pünkösdfürdői árvízvédelmi fejlesztés tervezett védművének nyomvonalát, és megszakítás nélkül csatlakozik hozzá.
Az árvízkapu műtárgy MÁSZ+1,50 m szinten került meghatározásra.
A torkolati műtárgy egy kettős elzárású iker átemelőjű műtárgy az árvízkapu két oldalára, melynek mindkét oldala képes a kb. 8 m3/sec mértékadó vízmennyiség átemelésére.
A jelen projektben tervezett főbb beavatkozások:
Kétnyílású árvízvédelmi torkolati műtárgy építése a Barát-patakon Torkolati műtárggyal egybeépített szivattyútelepek. Nyílásonként 2+4 darab beépített szivattyúval és 3 darab tartalék szivattyúhellyel. Üzemi híd a Barát patak 0+187 km szelvényében Automata uszadékfogó gerebek elhelyezése a patak felvízi oldalán A patak felvízín egy lapvízmérce, a patak alvízi oldalán egy távjelzős vízmérce létesítése. Bontási tevékenység Anyaglelőhelyek és anyagelhelyezés megoldása.
A beruházás alapvető célja tehát az árvízvédelem legjobb gyakorlata ajánlásait szem előtt tartva az árvízi biztonság növelése, illetve az árvízi kockázatok csökkentése. Konkrétabban a megfogalmazott cél:
az árvízvédelmi rendszer előírásoknak megfelelő biztonságú kiépítése.A fejlesztés megteremti az összhangot az Árvízi Kockázati Térképezés és Stratégiai Kockázatkezelési Terv, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv aktualizálása és a Nagyvízi Mederkezelési Terv elveivel.