Rábaköz-Tóköz vízpótlás fejlesztése I. ütem - RRF-4.0.0-2021-00001 (Előkészítő projekt)

A „Rábaköz-Tóköz vízpótlás fejlesztése I. ütem” projekt keretében azon projekt előkészítő munkák valósulnak meg, melynek kivitelezését a későbbiekben szintén RRF konstrukcióban szeretnénk megvalósítani.  

Előzmény, területek bemutatása:

A XXI. század egyik jelentős kihívása a globális felmelegedés és éghajlatváltozás következményeinek kezelése, az emberi tevékenység hatásainak csökkentése, valamint a várható változásokra való felkészülés, azokhoz való alkalmazkodás. A világban a népesedési folyamatok és a klímaváltozás globális vízválsággal fenyegetnek, rendkívüli kihívás elé állítva a vízzel való gazdálkodást.

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen következményeihez való alkalmazkodás nemzeti érdekünk, tekintettel arra, hogy a klímaváltozás napjainkban is zajló, mérésekkel igazolható folyamat. Magyarország eddig alapvetően biztonsággal ki tudta elégíteni a vízkészletek iránti igényeket, ugyanakkor számos térség és vízkészlettípus esetében tapasztalhatóak vízhiányos helyzetek.

A nemzeti vízstratégia szerint: „Vissza-visszatérően milliárdokat fordítunk árvíz-és belvízvédekezésre, ugyanakkor elszenvedjük az aszályok ugyancsak milliárdos kárait. Ezért az egységes vízgazdálkodás keretében a vízelvezetés (árvizek és belvizek elvezetése) és a vízhasznosítás összekapcsolása szükséges a vízvisszatartás eszközeivel (és ennek részeként a vizes élőhelyek rehabilitációjával és fejlesztésével, tekintettel arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzésében rendkívüli jelentősége van a vizes élőhelyek szegényedése, az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlása megállításának), ami egyben a vízválság elkerülésének legjelentősebb eszköze is.”

A projekt hatásterületén a Rábaköz nyugati részén helyezkedik el a Kis-Rába vízpótló rendszer, mely jelenlegi formáját az 1960. évben kezdődő nagy öntözésfejlesztési program keretében nyerte el. A vízpótló rendszer Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén, a Rába folyótól ÉNY-ra fekszik. Megközelítően háromszög alakú terület, amelynek déli csúcsa a Nick község határában lévő, a Rába folyóra épített duzzasztógát.

A Rába Nicki duzzasztójának regionális nagyságrendben kiemelkedő vízkészlet-gazdálkodási, gazdasági, ökológiai és vízpótlási jelentősége van. A Kis-Rába, Keszeg-ér, Répce fő gerincvonalakon a Hanság-medencébe átkormányzott Rába víz biztosítja a térség vízhálózatán az élővíz jelentős részét.

 

Projekt célkitűzése:

A Keleti-Rábaközben a medrekből, felszíni vízből történő vízpótlás jelenleg csak szórványszerű területekre koncentrálódik, mivel a mértékadóan száraz időszakban a szükséges felszíni vízkészlet nem áll rendelkezésre. A Rába folyó mederbeágyazódásból származó kis- és középvízszint süllyedése, a mentesített ártér talajvízszintjére és vízrendszereire is kedvezőtlen hatással van. Tovább súlyosbítja a helyzetet az utóbbi évek rendkívüli aszályos időjárása is. Ezek együttesen a vízpótlás szükségszerűségét erősítik.

A Rábaköz északkeleti, az egykori Győr megyébe eső felén alakult ki a Tóköz. A Rábaköz délnyugati részétől nemcsak elnevezésében, hanem alaktanilag is különbözik. A két terület közötti egykori határ a Rábacsécsénytől Bősárkányig húzódó geológiai törésvonalon található.  A 19. században végezték el a vizeinek rendezését, addig gyakoriak voltak az árvizek. A szabályozások előtti folyóvizeket a Rába és a Rábca mellett a Barbacsi-tóba folyó Keszeg-ér és a Rábát a Rábcával összekötő Sárdos-ér jelentette. A Rábca, illetve Keszeg-ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó és a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értéke. A Tóközben különösen jelentősek a természetvédelmi és Natura 2000-es területek, melynek biztonságos vízpótlása érdekében lesz szükséges a fejlesztésre.

Az előzőekben foglaltak szerint a Keleti-Rábaköz, Tóköz fejlesztése elengedhetetlenül szükséges.

Keleti-Rábaköz felső és alsó szakaszára tervezett beavatkozások megvalósításával a Kis-Rába vízkészletének egy része eljuttathatóvá válik a Keleti Rábaköz felső és alsó szakaszára, mely útvonal mentén a térségben a víz hasznosíthatóvá válik.

A Keleti-Rábaköz felső szakaszán a jelenleg belvízlevezető csatornaként funkcionáló Vág-Sárdos-Megág-csatorna és a Keszeg-ér vízvezetéssel érintett szakasza rekonstrukciójának, valamint a két csatorna között új összekötő csatorna meder és műtárgyainak megvalósítása a feladat. A vízpótlás forrása a Kis-Rába öntözőrendszer fürt főcsatornája a Keszeg-ér. A Keleti-Rábaköz alsó szakaszán a Kepés-Lesvári-főcsatorna rekonstrukcióját kell elvégezni, amellyel összefüggésben a tervezési munka a „Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója” megnevezésű KEHOP projekt keretében elvégzésre került. A feladat ezen tervek felülvizsgálata és szükség szerinti aktualizálása.

A Tóköz vízpótlása során a Kis-Rába öntözőrendszerbe tartozó Kis-Rába, Tordosa-csatorna, Kapuvár-Bősárkányi csatorna, illetve a Lócsi –árok meder és műtárgyainak felújítása szükséges. Ezt követi majd a Kapuvár - Bősárkányi és Szegedi csatornák medrének újbóli összekötése, zsilip építésével, a Kapuvár - Bősárkányi csatorna torkolatában egy, a Rábca árvizeit kizáró, a vízpótlást segítő torkolati zsilip kialakításával. A munkák keretében szükséges továbbá a jelenleg belvízlevezető csatornaként funkcionáló Bősárkány - Réti csatorna, a Sövényház-Fehértói csatorna, a Kerenódűlői-csatorna, Szapudmajori-csatorna, Szapud-Ószhelyi-csatorna a Kerenódűlői-csatorna, Szapudmajori-csatorna között új összekötő csatorna meder és műtárgyainak megvalósítása.

A projekt megvalósulása nélkül tovább fokozódna a terület ökológiai vízhiánya, amire a klímaváltozás erősödése akcelerátorként hatna. Például a csapadékintenzitás már megtapasztalt növekedése - alkalmazkodási tevékenység hiányában - a hozzáférhető vízkészlet csökkenését okozza. A nagy intenzitású csapadék ugyanis jelentősebb arányban elfolyik, kevésbé tud a talajba beszivárogni.

A nyáron és egész évben vízhiánnyal küzdő vízgyűjtők 2030-ra a vízhiánnyal érintett vízgyűjtő területek száma várhatóan akár 50 %-kal is növekedni fog.

 

Az előkészítő projekt kapcsán tett kötelező vállalások:

1. sz. mérföldkő esetében:

Előzetes régészeti dokumentáció (ERD 1) Előzetes tűzszerészeti szakvélemény Megvalósíthatósági dokumentáció, költség-haszon elemzés (CBA készítése) Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények

2. sz. mérföldkő esetében:

Geodéziai és talajmechanikai felmérés  Környezetvédelmi hatósági eljárásokhoz szükséges dokumentációk elkészítése, a hatósági eljárások lefolytatása  Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények

A terv tartalmát képező intézkedések jellemzően elősegítik, szolgálják egy, a klímaváltozással szemben különösen sérülékeny szektor, a vízgazdálkodás, az éghajlat már észlelhető és előre jelzett további változásaihoz való alkalmazkodását.

Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Szerződött támogatás összege bruttó: 132.000.000 Ft

A Támogatói Okirat megkötésének napja: 2021.10.22.

A támogatás mértéke: 100%

A projekt fizikai befejezésének tervezett határideje: 2021.12.31.