Tartalomfelelős: Juhász Máté, főosztályvezető-helyettes
2022. január 12., szerda 15:35
A projekt bemutatása:
A Vízgazdálkodási fejlesztések a Felső-Tisza-vidéken vízgazdálkodási célú projekt megvalósításával illeszkedik a vonatkozó EU-s és hazai 2014-2020-es fejlesztési célok megvalósulásához, valamint a térségi, megyei és regionális célkitűzésekhez. A projekt célja az EU Víz Keretirányelvével összhangban a belvízi biztonság növelése, a régió vízkárérzékeny területeinek csökkentése a főcsatornák megfelelő paraméterekkel rendelkező műszaki állapotának megteremtése. A vízkormányzó és oldalbeeresztő tiltós műtárgyak felújításával a térségben a vízgazdálkodási szélsőségekhez történő alkalmazkodóképesség nő és hatékony beavatkozási lehetőségeket teremt a vízkészletek helybentartására/megőrzésére.
A projekt által érintett belvízrendszerek:
44. sz. Krasznabalparti belvízrendszer
A belvízrendszer területe dombos, a homok dombok között mélyfekvésű völgyekkel, amelyek nyugat-kelet irányban a Kraszna felé húzódnak. A vízgyűjtőterület nagysága 691 km2 hazai, 163,1 km2 külföldi. A völgyekben 6 db nagyobb csatorna gyűjti össze és vezeti a belvizeket gravitációsan a Krasznába. Az átlagos csatornasűrűség 1,2 km/km2. A belvízrendszer az Igazgatóság belvíztől legkevésbé veszélyeztetett rendszere. Vízvisszatartási, vésztározási lehetőség csak a VIZIG kezelésű Bódvaj-patakon és a Gebe-Csaholyi-mellékágon van.
45. sz. Felsőszabolcsi belvízrendszer
A belvízrendszer területe sík, de nagyon változatos talaj és terepviszonyok jellemzik, a Rakamazi és Zsurk-Naményi fennsík területét változatos homokdombok borítják, ahol csatornahálózat nincs. A terület fő esésiránya kelet-nyugati, a Tisza és a Lónyay-főcsatornától a terület közepén végighúzódó Belfő-csatorna felé esik a terep. A vízgyűjtőterület nagysága 997 km2. Az átlagos csatornasűrűség 1,45 km/km2 a fennsíki területek nélkül. A rendszer sajátossága, hogy a Tiszalöki duzzasztó beüzemelése után megszűnt a belvizek Tiszába történő gravitációs bevezetési lehetősége, csak szivattyús mentesítési lehetőség van. A belvízrendszer gerincét alkotó Belfő-főcsatorna a belvízelvezető hálózat főbefogadójaként vezeti el a káros belvizeket. A belvízrendszer egyetlen állandó tározója a Rétközi tó.
A Belfő három öblözetre osztható. Az egyes öblözetekbe a víz átvezetése zsilipeken át (vízkormányzással) történik.
46. sz. Nyíri belvízrendszer
A belvízrendszer területe dombos, dél-észak felé húzódó völgyekkel. A 7 fő völgyben lévő főfolyások gravitációsan vezetik a vizeket a Lónyay-főcsatornába, amely a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt végig töltésezett. A Lónyay-főcsatornába torkolló főfolyások torkolati szakaszai szintén töltésezettek. A töltések közötti mélyártérről 7 db szivattyútelep - a gravitációs átvezetés is biztosított - emeli be magas befogadói vízállás esetén a belvizeket. A csatornasűrűség 0,78 km/km2. A belvíz a mélyebb fekvésű völgyekben és a Lónyay-főcsatorna melletti ártéri területeken okoz gondot, a többi helyen inkább csapadékhiány jelentkezik. A rendszer meghatározó létesítményei a főcsatornák mellett a belvizek felfogását és tározását szolgáló hét db állandó tározó (Vajai, Rohodi, Leveleki, Harangodi, Oláhréti, Nagyréti, Pazarnyi), melyek mellett vésztározók segítik a belvizek visszatartását.
A fenti belvízrendszereken megvalósuló fejlesztések
Csatornakotrás 206 963 m Nyíradonyi tározó 1 db Műtárgy építés 25 db Műtárgyak fejlesztése 68 db Mederburkolat építése 81 m Magasépítmény építése 3 db Eszközbeszerzés 14 db Rókakúti ívóvízbekötés 1 dbEszközbeszerzés:
6 db csatornafenntartó gépcsoportok (erőgép, perifériákkal, adapterekkel) 5 db asztali munkaállomás 2 db terepi laptop 1 db GNSS műszer