Virágeső a Tiszába a cianidszennyezés 22. évfordulóján

A Tisza élővilágának emléknapján, február elsején szervezett megemlékezést Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a Tiszai hajósok terén. A folyót ért cianidszennyezés 22. évfordulója alkalmából tartott eseményen a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nevében Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök idézte fel a havária napjait.

Emlékeztetett arra, hogy 2000. január 30-án Romániában átszakadt az ausztrál-román tulajdonú bányászati cég cianidos zagytározójának töltése, és az ott felhalmozott, mintegy százezer köbméter, cianiddal és nehézfémekkel erősen szennyezett, toxikus víz került a Zazar, majd a Lápos-patakba, onnan pedig a Szamosba, a Tisza mellékfolyójába. A cianidhullám február 1-én délután lépett Magyarország területére. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban a kárenyhítés egyetlen lehetőségét a Kiskörei Vízlépcső jelenti.  A szakember ismertette az akkor Kiskörén alkalmazott, máig egyedülálló vízkormányzási beavatkozásokat, amelyek révén a Tisza-tóba még a szennyező csóva érkezése előtt betározott plusz 55 millió köbméternyi, jó minőségű vízzel jelentősen csökkenthették a sejtméreg koncentrációját.  A pusztítást azonban nem sikerült teljesen elkerülni, a Tisza középső szakaszán az elkövetkező napokban mintegy 60 tonna haltetemet gyűjtöttek össze. A Kiskörei duzzasztómű rendkívüli üzeme, a Tisza-tavi öblítő csatornák és ártéri fokok lezárása viszont lehetővé tették, hogy a Közép-Tisza vidékén a mérgező anyagot a folyó medrében lehetett levezetni. Ennek köszönhetően a hullámtér, a biológiailag rendkívül sokszínű holtágak és a Tisza-tó öblözeteinek páratlanul gazdag élővilága gyakorlatilag nem károsodott.

A cianid végül 2000. február közepén elhagyta az országot, a súlyos ökológiai sebek pedig a reméltnél is hamarabb begyógyultak. Ám a Tisza élővilága azóta is fenyegetett. Egyrészt mai is működnek olyan technológiájú üzemek a szőke folyó határainkon kívüli vízgyűjtőjén, amelyek veszélyt hordoznak, másrészt sajnos állandósulni látszik a Tiszán a kommunális hulladékszennyezés. Régen csak uszadékfát sodort magával a folyó áradáskor, az elmúlt 20 évben azonban a civilizáció mellékhatásaként azokat a döntően műanyag csomagolóanyagokat is szállítja, amiket a lakosság, különösen külföldi területeken a Tiszában ömlő mellékfolyók, patakok partjára rak le – hívta fel a figyelmet a szakaszmérnök.

Ezt követően az egyházak képviseletében Szkiba Tibor görögkatolikus lelkész áldotta meg a folyót, majd a megemlékezés résztvevői a Tiszavirág hídról megkoszorúzták a Tiszát.

Laczi Zoltán

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

 
Sematikusan bemutatjuk a ciánszennyezés idején a Tisza-tóban végrehajtott vízkormányzási műveleteket: