Jégjelenségek és jégkár-elhárítás

A tavakon és vízfolyásokon - összefoglaló néven víztesteken - a jégképződés természetes folyamat, mely a víz körüli ökoszisztémák életének része. A jég megjelenését jól előrevetíti az ún. negatív hőösszeg, mely a napi átlaghőmérsékletek fagypont alatti hányadának matematikai összegzése. A jégképződés szempontjából egyéb alapvető feltételek is közrejátszanak, mint a vízmélység (pl. gázlós szakaszok) vagy a víztömeg hordalékossága, de nagy valószínűséggel legelőször a vízszélek mentén alakul ki a „parti jég”.

Folyóvízben a jég képződése jégszilánkok és kásajég formájában megkezdődik, ha a víz hőmérséklete 2 fok alá csökken, majd továbbhűlés esetén jégtáblák alakulnak ki, melyek a vízfelszín egy bizonyos százalékát befedik – ezt nevezzük elsődleges jégzajlásnak és a jégborítottságtól függően %-os értékkel jellemezzük. További tartós alacsony hőmérséklet esetén teljes, 100%-os jégborítottság alakul ki, „beáll a folyó”. Általában az egyre vastagodó felszíni jégréteg alatt a víztömeg zavartalanul áramlik tovább, de például a hajóforgalom ekkor már nem lehetséges. A folyamat akkor okozhat jelentős károkat, ha az úszó jégtáblák a folyó szűkebb kanyarulatában vagy hídpilléren fennakadnak és a mederben akadályt képeznek, mely a jégdugó feletti folyószakaszon helyi elöntésekhez vagy akár jeges árvíz kialakulásához is vezethet. Felmelegedés esetén a jégpáncél feltöredezik, ekkor alakul ki a másodlagos jégzajlás.

Tavakon, álló vízfelületeken a jégképződés és az olvadás is folyamatos; utóbbinak első jele a rianás, vagyis a jégfelület hirtelen repedése, melyet jellemzően éles hanghatás is kísér. Ez a jelenség olvasható például Jókai Mór: Az arany ember című regényében.

A vízrajzi szolgálat a téli időszakban folyamatosan észleli, követi a főbb víztestek jegesedési folyamatait, főként vízkár-elhárítási célból. A regisztrált adatsorokban jégkódokat használunk a jégborítottság mértékének és jellegének értékelésére, mely skálán a parti jég megjelenésétől a jégzajláson át az összefüggő jégtakaró és jégtorlaszok kialakulásáig szabványos mérőszámok jelzik a helyzet súlyosságát, a beavatkozás szükségességét. A nemzeti határokkal osztott víztesteken az országok megosztják és egyeztetik adataikat. Az előrejelzések a téli időszakban a negatív hőösszeget is becsülik a felkészülés érdekében.

A jégkár-elhárítás feladata a folyókban keletkező és érkező jég megfigyelése, kezelése és kártételek nélküli levezetése, műtárgyak, mederben lévő művek, parti létesítmények védelme, a veszélyes jégtorlaszok kialakulásának megakadályozása, ill., a már kialakult torlaszok rombolása és ezek által a jeges árvízveszély megelőzése vagy csökkentése. A jogszabályi előírásoknak megfelelően ehhez a vízügyi igazgatóságok jégvédelmi terveket készítenek, melyben nyilvántartják a jégmegállásra veszélyes helyeket és meghatározzák az erőforrásokat és a módszertant az ott szükséges beavatkozásokhoz. A veszély elhárítás munkagépekkel, jégtörő hajókkal vagy szélsőséges esetben robbantásos módszerrel történhet. A védelmi dokumentációkat évente aktualizáljuk, hogy készen álljunk a bevetésre.

A dunai hajóút kitűzési feladatok ellátását a téli időszakban is folyamatosan végzi szakszolgálatunk. Az elmúlt napok hideg időjárásának és a hullámzásnak köszönhetően a jég az úszó jeleken felgyülemlett, mely láthatóságukat rontja. A jég súlya akár felborulásukat is okozhatja, ezért kollégáink a jégmentesítést elvégezték (ld.: fotók).

Az ÉDUVIZIG működési területén jelentősebb jégvédekezési munkák 2012 és 2017 évben zajlottak utoljára. A magyar jégtörő hajó flotta a régióban egyedülálló, méltán lehetünk büszkék rá. Szlovákiában és Szerbiában is dolgoztak a hajók, melyekről nemzetközi kiadványok és videóösszeállítások is megjelentek.

Győr, Rába jégmérés (2017.01.)

Győr, kettőshídnál a Rába (2017.01.)

További információk az alábbi linkeken elérhetők:

Videó a 2017 évi védekezésről

Angol nyelvű nemzetközi elemzés a 2017 évi dunai jeges helyzetről

Aktuális jégjelenségek folyóinkon

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság