Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése projekt (KEHOP-1.1.0-15-2017-00010)

A Dunántúli-középhegységi főkarsztvíztároló bányászati célú karsztvízszint süllyesztés időszaka után (1960-1989) az 1990-es évek eleje óta regenerálódik. A főkarsztvíztároló visszatöltődése önmagában tekintve kívánatos jelenség, viszont a vízszint emelkedés következtében a környező települések egyre több beépített területén vizesedéssel, vízfakadásokkal kell számolni.

A régi források helyén és azok környezetében, valamint a felszínközeli vízrekesztő rétegeket megbolygató munkálatok (építkezés, kútfúrás stb.) területén változatos, egyenként 10-500 liter/perc hozamú és vízkémiai összetételű (tisztán karszt, illetve kevert karszt- és talajvíz eredetű), 20-22 fokos vizek törnek fel. A folyamatosan aktivizálódó források vizének elvezetésére a települések jelenlegi vízrendszere nem alkalmas. A visszatöltődés egyre növekvő mértékű károkat okoz(ott) a köz és magán infrastruktúrákban. Lakóépületek tekintetében Tatán mintegy 50-100 lakóház érintett (többnyire lakótelepi többszintes épületek), az utak főként belterületen veszélyeztetettek, ezek között létfontosságú főforgalmi út is van. A nagy hozamú vízfeltörések környezetében az áramló víz az altalajt is kimossa, amely felszínmozgást, rosszabb esetben beszakadást idéz elő.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Dunántúli Középhegység területén egyre nagyobb számban jelentkező és egyre súlyosabb következményekkel járó karsztvíz megjelenések káros hatásainak megoldása érdekében „A dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedése okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése” (KEHOP-1.1.0-15-2017-00010) elnevezésű projektet valósítja meg.

A projekt során elkészült a főkarsztvíztároló területére eső állandó-, vagy időszakos források expedíciószerű felmérése és a felmérési adatokból forráskataszter.

Továbbá olyan modellek készültek el, amelyek jelzik, előrejelzik a karszt vízszint alakulását. Ennek segítségével, a klímaváltozás okozta meteorológiai szcenáriókra előrejelzések készültek a karsztvíz várható állapotára különböző időtávlatra. A modellezés eredményeit felhasználva veszélyeztetett területek kerültek lehatárolásra. A veszélyeztetett területek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedési javaslatok kidolgozása a projekt további célja.

Micsinai Daniella (felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási referens)