Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor
2021. március 22., hétfő 14:51
Az 1965. évi rendkívüli árvíz a Répce völgyben számos part- és töltésszakadást okozott, aminek hatására Ausztria 1966-ban, Magyarország pedig az 1970-es évektől intézkedéseket tett a lefolyási viszonyok javítására.Az 1965. évi árvízi tapasztalatok valamint az osztrák rendezési munkák szükségessé tették magyar területen is a Répce szabályozását.
Először a Répce szabályozására három részből álló programtervet készítettek elő. Ennek elemei: a Répce felső szakaszának szabályozása az országhatártól a büki vasúti hídig, a szabályozáshoz tartozó műtárgyak, terelő és gyűjtő árkok kiépítésével együtt; Répcevis község árvédelmének megvalósítása; valamint a Csepreg község árvédelmének megvalósítása voltak.A tervezett szabályozással a 140 m3/sec vízhozam elvezetésének biztosítása volt a cél, az ennél nagyobb vízhozam továbbra is a széles Répce völgyben folyt volna le. Beruházási költségforrásból 1971. évben megindult a Répce felső szakaszának szabályozása magyar területen is, valamint megépült a Csepreg védelmét szolgáló tanácsi védtöltés és a megkerülő árapasztó-csatorna. Mivel a mederrendezés közvetlenül Bük község felett ért véget (az eredeti tervekkel ellentétben), a község a korábbinál rosszabb helyzetbe került, emiatt fenntartási költségforrásból tovább folytatták a mederrendezést az Ablánc-patak torkolatáig.
Az 1965-ös árvizet követően a Répce völgyében számos település belterületének védelmére épült úgynevezett „Tanácsi töltés”. Ilyen töltések Csáfordjánosfa, Nagygeresd, Chernelházadamonya, Bő, Gór, Bük, és Csepreg községeknél kerültek kiépítésre. A Répce alsó szakaszának árvízi helyzetével kapcsolatosan, a Bük és Répcelak közötti szakaszra tanulmányterv készült 1983-ban, melynek a nagyobb árhullámok károsodás nélküli levezetésének megoldása volt a célja. Az első lehetőség a Répcelaki árapasztó csatorna bővítése lett volna, a második változat pedig tározó építése Gór-Bük térségében.
A gazdaságossági számítások, műszaki megfontolások, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével az árvíztározó megépítése mellett döntöttek, a tározót 1996-ban adták át. A tározó területe Gór, Bő és Bük községek közigazgatási területét érinti. A tározótöltés a Répce völgy teljes elzárásával épült meg. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósult meg a „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” (KEHOP-1.4.0-15-2015-00002) tárgyú árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházás. A projekt keretében a Góri tározó nagyműtárgyán a rekonstrukció 2020-ig végrehajtásra került. A projektrész műszaki átadás-átvételi eljárása lezárásra került 2019. november 22-én. A fejlesztés tartalmazta többek között a vasbeton műtárgy, a mederburkolatok, partvédőművek, az elzáró berendezések, a villamos-energia ellátás létesítményei és az irányítástechnikai rendszer felújítását.
Az eredmények hozzájárulnak a Répce-völgyben lévő települések árvízi biztonságának növeléséhez.