Tartalomfelelős: Szabó Katalin, nemzetközi referens
2022. február 10., csütörtök 15:31
A DWP, azaz a Duna Víz Program (Danube Water Program) idén is folytatja vízügyi problémákat felvető webinárium sorozatát.
A szennyvízkezelés idén is terítékre került, ezúttal azonban annak finanszírozását vitatták meg a dunai országok képviselői.
Mi a jelenlegi helyzet a Duna-medencében a szennyvízkezelés terén? Milyen projektek segítik, segíthetik a finanszírozását? Mik a hazai és európai uniós szabályozásai a szennyvízkezelésnek? Milyen árképzéssel dolgoznak a szakemberek a szennyvízkezelés terén?
Ezekre a kérdésekre is válaszolva osztották meg a szaktudásukat és tapasztalataikat 2022. február 3-án, egy három alprogrampontból álló workshop keretében a kormányzati, a víziközműveket képviselő, valamint egyéb, a témával foglalkozó szakemberek.
Már a korábbi, kapcsolódó szakmai anyagokra alapozva szervezte meg a Világbank a Duna Víz Program égisze alatt, karon öltve az ICPDR-ral, azaz a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottsággal az egynapos online eseményt, „A szennyvízkezelés fenntartható finanszírozása a dunai országokban” címmel és a helyi tudás és tapasztalatcsere érdekében.
A virtuális térben zajlott workshop nem titkolt célja az volt, hogy a szakemberek előadásukkal, szakmai tudásukkal felhívják a figyelmet a szennyvízkezelés fenntartható finanszírozásának fontosságára a Duna régióban. Ehhez kellett a téma iránt érdeklődő és elkötelezett kormányzati és víziközmű szakemberek kiváló tudása, szakértelme, annak érdekében, hogy ezzel is támogassák a már megtett vagy még megtenni szükséges fenntartó, korszerűsítő erőfeszítéseket a szennyvízkezelés terén.
A workshopot Raimund Mair, a Világbank vízkészlet-gazdálkodási szakértője és Kovács Ádám, az ICPDR szennyezéskezelési szakértője nyitotta meg, majd ezt követte a téma bevezetése az első szekcióban (részben), ahol a víziközmű szolgáltatás fenntartható finanszírozásának szempontjait ismertették meg a témával foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői a résztvevőkkel, felsorolva a meglátásaikat és a tapasztalataikat, a már meglévő tanácsadói és analizáló anyagokra, illetve a témában készített tanulmányokra és konzultációkra alapozva. Ezt követte a fenntartható finanszírozás megvalósításának vizsgálata a szabályozások szintjén című rész, majd pedig a harmadik szekció: jó gyakorlatok a fenntartható víziközmű szolgáltatás terén. Végül a kérdések-válaszok rész zárta a workshopot.
Magyarország részéről két szakember tartott előadást a workshopon. Horváth Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzetközi Osztály vezetője és egyben az EU Duna Régió Stratégia PA 4, azaz a vizek minőségének helyreállításával és megőrzésével foglalkozó prioritási terület magyarországi koordinátora az első blokkban, valamint Dr. Kisvárdai Gábor, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Titkárságának vezetője a második blokkban.
Horváth Balázs, az EU Duna Régió Stratégia PA 4-es prioritási terület társkoordinátora
Horváth Balázs előadásában bemutatta a Duna Régió Stratégia PA 4 munkáját, kitért az EU által létrehozott európai zöld megállapodásra, azaz a „Green Deal”, valamint ismertette a témára vonatkozó, finanszírozási lehetőségeket és eszközöket, mint például az Európai Uniós projekt pályázási felhívásokat.
Dr. Kisvárdai Gábor pedig a második szekcióban tért ki előadásában a szennyvíztisztítási szolgáltatások intézményére, területi szervezésére, valamint magyarországi tapasztalataira. Ebben a részben mutatták be többek között az egyes országok, szennyvízkezeléssel összefüggő szabályozási rendszereit, a szabályozáshoz kapcsolódó kihívásokat, nemzeti stratégiákat, árképzéseket, a finanszírozás fenntarthatóságát, a szolgáltatás megfizethetőségét.
A harmadik részben a jó példáké volt a főszerep. Itt villantották fel a víziközmű szakemberek, tanácsadók az üzemeltetési és gazdálkodási költségekre, a megfelelő technológiaválasztásra, a hosszabb távú üzleti és befektetési tervekre fókuszálva a tapasztalataikat.
Ezeken felül fontos megemlíteni, hogy a workshop, külön az eseményre készített, a szennyvízkezelés fenntartható finanszírozása a Duna vízgyűjtő területén tárgyú áttekintő anyagra épült.
A program mindenki számára nyitott, elérhető volt, aki a téma iránt érdeklődött, azonban alapjában véve a helyi önkormányzatok és nemzeti képviselőik, műszaki szakemberek és a szolgáltatók képviselőinek a részvételére számítottak.
A kérdés sok dunai országot érint, hiszen a szennyvízkezelés jelentős fejlesztése sok helyen elengedhetetlen, hogy megfeleljenek az Európai Unió által, a vízkészlet-védelemre irányuló elvárásoknak, illetve az azokkal összefüggő célokat teljesíteni tudják, meg tudjanak felelni az EU városi Szennyvízkezelési Irányelvében (UWWTD) meghatározott, szennyvízgyűjtésre és kezelésre vonatkozó előírásoknak, melyhez kétségtelenül infrastrukturális befektetésekre és a fenntartási költségek biztosítására van szükség a régióban az állam, a víziközművek, illetve szolgáltatók részéről, amelyek elfogadható költségeken és elviselhető technikai terheken alapul.
A következő eseményre is sok szeretettel várják a szervezők az érdeklődőket, melynek témája "A cselekvés hiányából eredő költségek növekedése".
Hogyan hat a Duna régióban az energiaváltság a vízellátási és víziközmű szolgáltatási szektorra?
Szabó Katalin, nemzetközi referens, OVF, Nemzetközi Osztály