DanubeSediment projekt

A DanubeSediment projektben történtek rövid összefoglalása

A Duna medrében bekövetkezett jelentős mértékű változások a hordalékviszonyokat is erősen befolyásolták. Az egyensúly felborulásával nőtt az árvízi kockázat, csökkent a folyó hajózhatósága, és a vízenergia termelés lehetősége. A jelenség a Duna teljes vízgyűjtő területén kedvezőtlen hatással volt a biodiverzitás fenntarthatóságára.

Az Európai Unió által finanszírozott DanubeSediment projekten belül a Duna teljes hosszában 9 ország 14 projekt partnere fogott össze a különböző felső szintű szakági intézményektől az operatív vízügyi szervezetekig, hogy a projekt mintegy 2,5 éves időtartama alatt megoldást találjanak ezekre a problémákra.

A projekt szakaszainak fontosabb eseményei

P1 szakasz 2017.01.01. – 2017.06.30.

Projektindító értekezlet – 2017. 03. 08-09. Budapest, BME

A DanubeSediment projektben résztvevő partnerek első ízben Budapesten, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) találkoztak a március elején megrendezett projektindító értekezleten. A DTP-n belüli, projekttel kapcsolatos szervezési és technikai kérdéseken kívül, megvitatták a hordalék adatgyűjtés módszertanát és körülményeit, továbbá szó esett a közeljövőben kivitelezésre kerülő, expedíciószerű hordalék mintavételezésekről is.

2017. március 8. Projekt nyitórendezvényének résztvevői, BME, Budapest

A nyitórendezvényt követően a DanubeSediment projekt két fontos feladattal foglalkozott: szakmai vonalon a korábbi hordalékmérések adatainak összegyűjtése és elemzése történt meg, míg ezzel párhuzamosan zajlott - a teljes Duna-vízgyűjtőre vonatkozóan- a projektben érdekelt felek felkutatása és a projektbe történő bevonása.

Danube Sediment projekt SCOM és project meeting – 2017. 06. 06-07. Pozsony, VUVH

A megbeszélés WP3 és WP4 munkacsomagján belül az alábbi témákat érintették a munkacsoport vezetők: hordalék adatgyűjtéssel kapcsolatos első tapasztalatok, a felmerülő adathiány kezelése, összehasonlító elemzés készítése a hordalék monitoring módszerekre vonatkozóan, az adatok összehasonlítása a közös szakaszokon, első tapasztalatok a hordalékegyensúly és mederváltozások elemzésekor, az adatok hozzáférhetősége.

Annak érdekében, hogy minden országra vonatkozóan, egymással összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, a projekt partnerek számos olyan fontos kérdéssel foglalkoztak, mint a mintavételi eljárások, a mintavétel gyakorisága, további adatgyűjtés az adathiányos időszakokra, valamint megfelelő vizsgálati időszakaszok kijelölése a múltban történő változások értékeléséhez.

P2 szakasz 2017.07.01. – 2017.12.31.

A közös, 9 országot érintő expedíciószerű hordalékmérések:

A közös hordalékmérés szükségességét az adatok egységes feldolgozása és homogén adatsorok előállítása indokolja, melynek alapja a közös mérések és ezek összehasonlítása.

Szörényvár, Drobeta-Turnu Severin (2017.09.19-22.)

A közös szerb-magyar hordalékmérésre a Duna szörényvári szakaszán, a Vaskapu erőmű alatt 2017.09.20-án került sor. A mérés napján a szerb fél és a BME sikeres hordalékmérést hajtott végre.

A mérőhajó vízre tétele – 2017.09.20. Szörényvár, Szerbia

A szerb hajó mérés közben Bad Deutsch-Altenburg – 2017.11.07-09.

A Bad Deutsch Altenburgban tartott expedíciós hordalékmérésen a magyarországi Duna menti Vízügyi Igazgatóságok is részt vettek. Az ugyanazon módszerrel vett lebegtetett hordalékminták kiértékelése két különböző laborban történt. A mérési eredmények megmutatták, hogy a hordalék koncentráció jelentősen változhat az alkalmazott laborálási metodika alapján.

Vizsgálatra váró lebegtetett-hordalék minták – 2017. 11. 08. , Bad Deutsch Altenburg

 

Az expedíciószerű hordalékmérések eredményeként megállapítható, hogy az egyes nemzetek hordalék mintavételi eljárásaiban tapasztalt különbségek következtében, összehasonlító elemzések végrehajtása vált szükségessé. A következő példa jól szemlélteti, miért van szükség összehasonlító mérések elvégzésére. A lebegtetett hordalék koncentrációja általában a folyómeder közelében a legnagyobb, és a vízoszlopban felfelé haladva csökken. Ezzel szemben a víz áramlási sebessége a víz felszínének közelében a legnagyobb. A lebegtetett hordalék koncentrációjának (SSC) mérésére különböző módszereket alkalmaznak. A „szivattyús mintavevő eljárás” során egy víz-hordalék keverék kerül mintavételezésre a szivattyúhoz csatlakoztatott csövön vagy tömlőn keresztül. Az „izokinetikus mintavételi eljárás” megköveteli, hogy a mintavevő mélységében a víz áramlási sebessége és a mintavételi eszközbe beáramló víz-hordalék keverék sebessége azonos legyen. Az izokinetikus mintavételezési eljárás a mérések alapján 50-60%-kal magasabb SSC értéket ad, mint a más módszerekkel végzett vizsgálatok.

 

SCOM & AWG meeting, WP2, WP3, WP4, WP5 and WP6 meeting –

2017.11.21-23. München, TUM

A megbeszélésen egyeztetésre kerültek a hordalék adatgyűjtéssel kapcsolatos első tapasztalatok és eredmények, köztük a felmerülő adathiány kezelése, összehasonlító elemzés készítése a hordalék monitoring módszerekre vonatkozóan, az adatok összehasonlítása a közös szakaszokon, az első tapasztalatok a hordalékegyensúly és mederváltozások elemzésekor, az adathiányos térségek problémája, a lezajlott expedíciószerű hordalékmérések (Szörényvár, Bad Deutsch-Altenburg) rövid értékelése.

 

2017.11.21. SCOM&AWG megbeszélés München, előadást tart: Baranya Sándor (BME)

 

Csoportkép - 2017.11.21. SCOM&AWG megbeszélés, München, TUM

 

 P3 szakasz 2018.01.01. – 2018.06.30.

A projekt szakmai célkitűzésének szellemének megfelelően annak érdekében, hogy megértsük azokat a kiváltó okokat, amelyek a hordalékvándorlás folyamatait befolyásolják, fontos a „hordalékvándorlás főbb hajtóerőinek” nemzeti szinten történő összegyűjtése a Dunára és mellékfolyóira. Az adatgyűjtés a DPSIR koncepción alapul. Ezen kívül a projekt partnerek adatokat szolgáltatnak a hordalék folyamatok kölcsönhatásairól e kulcsfontosságú hajtóerőkkel kapcsolatban, és meghatározzák a hordalékmozgást befolyásoló szignifikáns terheléseket.

Az ICPDR shape fájljainak struktúráján alapuló GIS adatbank került kifejlesztésre a nagy terhelésű területek térbeli elhelyezkedésének, típusának, és más adatainak gyűjtésére. A projekt partnerek szakemberei véglegesítik az adatgyűjtési folyamatot, majd a következő lépésekben az összegyűjtött információk összehangolását és a fent említett terhelések hatásainak mennyiségi értékelését végzik el.

Danube Sediment meeting – 2018.03.01. Szófia, NIMH-BAS

Az osztrák partner részéről Helmut Haserback (BOKU) átfogó képet adott a Duna hordalék-gazdálkodási helyzetéről, amiben kiemelten vizsgálta a problémás területeket (pl. hajózás, erózió …).

A WP4-es munkacsomagban a projekt keretében végzett adatok térképi megjelenítése és szakmai relevanciája került előtérbe.

2018.03.01. Danube Sediment projekt egyeztetés, Szófia, Előadást tart: Helmut Habersack (BOKU)

 

A megbeszélések során világossá vált, hogy a keresztszelvények időbeli változásának vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy a folyómeder mentén hol következett be hordalék erózió vagy lerakódás. A hosszú távú változások összehasonlításához, a rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve releváns időszakok kerülnek kiválasztásra.

Mivel a keresztszelvények morfológiai változásainak mérési és számítási módszerei gyakran eltérőek az egyes országokban, ezáltal egyetlen közös módszer nem írható elő mindenki számára. Ennek következtében az egyes mérési eljárásokra folyó típusonként specifikus követelményeket kellene figyelembe venni. A projekt partnerek további tárgyalásokat folytatnak, hogy miként kezeljék az eltérő felmérési eljárásokból származó adatok következtében fellépő bizonytalanságokat.

Keresztszelvények a németországi Duna szakaszon (forrás: TUM)

P4 szakasz (2018.07.01. – 2018.12.31.

Összeállításra került az egyes országok mintavételezési eljárásait és monitoring állomásait bemutató dokumentum.

A projekt 4. periódusában elkészült a hordalékmérés jó gyakorlatát tartalmazó kézikönyv, amely részletesen bemutatja az ajánlott lebegtetett- és görgetett hordalékmérési módszereket. A kidolgozott módszertan egységes alkalmazásával a jövőben lehetőség nyílik az egyes országok hordalékmérési adatainak teljes körű összehasonlítására.

A projekt céljait bemutató kisfilm az alábbi linken érhető el: https://www.interreg-danube.eu/news-and-events/project-news/3734

Annak érdekében, hogy a projekt legfőbb megállapításait tartalmazó dokumentumok alapos előkészítésére nyíljon lehetőség, a projekt zárása 2019. november 30. napjára módosult.

 

Készítette: Jakus Ádám, kiemelt műszaki referens, Országos Vízügyi Főigazgatóság