Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi ügyelet zöldszáma: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Árvízvédelem (rövid ismertető)

Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető

2013. november 15., péntek 12:00

Magyarországon az elmúlt utolsó 20 évben 21 folyó mentén dőlt meg a legnagyobb árvízszint a Dunán 3 alkalommal, a Tiszán 5 alkalommal, de új rekord árvízszintek alakultak ki a Sajón, a Hernádon, a Murán és több kisebb vízfolyáson is.

 Az új rekordok rendkívül nagy kihívásokat jelentettek az árvízvédelmi feladatokat ellátó vízügyi szolgálat részére. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az árvizektől különösen veszélyeztetett, hiszen akár védett ártereinek nagyságát, akár az árvízvédelmi töltések hosszát vizsgáljuk ezen adatok hazánkban a legnagyobbak Európa más tagállamaihoz képest. Magyarország a területének több mint 20%-át kitevő folyóvölgyi, és a 10%-át megközelítő kisvízfolyások menti árterületével a jelentős árvízi gondokkal küszködő országok közé tartozik.

 A rekord árvizek miatt szükségessé váló hagyományos fejlesztések megvalósítása rendkívül nagy terhet jelentene a költségvetésnek, ezért szükségszerűvé vált az ágazatban az előrejelzés, a megelőzés fejlesztése, és a korszerű infrastruktúrák elsősorban az informatikai eredmények alkalmazása az ágazatban.

 Az árvízi- és a belvízi veszélyetetettség meghatározása Magyarország teljes területén

Az árvízi- és a belvízi veszélytérképezés egyrészt tájékoztatást ad az ország árvízi- és belvízi elöntéssel veszélyeztetett területekről, másrészt segítségével becsülhető, hogy az árvizek- és a belvízek milyen nagyságú és jellegű kockázatot jelentenek a helyi lakosok és Magyarország költségvetése számára. A veszélytérképek elkészítése során az egyes elöntési típusoknál, területeknél különböző numerikusmodellezési módszerekkel határoztuk meg a veszélyeztetett területeket, a veszélyeztetettség mértékét.

Az elkészült eredmények az összes feltételezett árvízveszélyhelyzet okozta események együttes egyeztetett területi kiterjedését mutatják be országosan, tervezési területegységenként és tervezési részterületenként.

 Az elkészült anyagok az alábbi linken érhető el: http://www.vizugy.hu/index.php?module=vizstrat&programelemid=145

Arvizvedelem

Magyarország 1‰-es elöntési térkép

 

Az árvízvédelmi töltések esetleges szakadásából eredő elöntési modellek elkészítése a lokalizációs tervek

Az országos árvízi veszély- és kockázati térképezési és stratégiai tervezési program munkáihoz kapcsolódóan elkészült az ország közel egy harmadát lefedő, 72 árvízvédelmi öblözet korszerű lokalizációs terve, mely információt egy esetlegesen bekövetkező árvízkatasztrófa esetén a lakosság riasztási, mentési, kiürítési terveihez.

A digitális tervdokumentációk lehetővé teszik, hogy a szakadás bekövetkeztekor az első intézkedések megtételével párhuzamosan azonnal el lehet kezdeni a tényleges helyzetnek megfelelő 2D szimulációs modellezéseket és azok kiértékelését, gyorsan aktualizálhatók a folyamatok a tényleges helyzetnek megfelelően.

 Interaktív térkép készült az árvízi veszélyeztetettség meghatározására, akár lakcím alapján is!

A vízügyi ágazat célkitűzése, hogy az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv projekt keretében készített árvízi elöntési- és veszélytérképek elérhetőek legyenek a statikus dokumentációk mellett dinamikus és interaktív formában is. A térkép több közönséget is kiszolgál, de elsődleges célja a lakossági tájékoztatás. A készítés során éppen ezért törekedtünk arra, hogy a tartalom célratörő és átlátható legyen, a kezelőfelület egyszerű, könnyen értelmezhető.

A térkép bemutatja az egyes területeken kialakult vízmélységeket, és az ahhoz tartozó elöntési valószínűség értékeket. A keresés során a felhasználónak lehetősége nyílik ingatlan szintű lekérdezésre.

Az elkészült interaktív térkép az alábbi link alatt érhető el: http://geoportal.vizugy.hu/elontes

 Az árvízvédekezés feladatai

Az árvízvédelem célja az állam tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezési feladatok ellátása. Az árvíz elleni szervezett védekezési tevékenység két, jól elkülöníthető tevékenységcsoportra osztható.

Egy részük a védekezés műszaki feladatainak szervezésére, irányítására és ellátására irányul. Ez alatt a védekezés időszakában a védelmi létesítményeken folyó azon tevékenységek összességét kell érteni, amelyek a védelmi művek ellenőrzését, védelmi teljesítőképességük megőrzését, azaz szükség esetén a terheléssel szemben lokálisan fellépő védképességi hiányosságoknak a védekezési munkával, ideiglenes védelmi létesítmények (az árvízvédekezés tekintetében az áradó víznek a töltések meghágását megelőző nyúl- illetve jászolgátas magasítása, szivárgás, átázás, továbbá altalajtörés elleni megtámasztások, ellennyomó medencék stb.) kiépítésével való pótlását foglalja magába

Másik részük a védekezés államigazgatási feladatainak szervezésére, irányítására és ellátására irányul. Ezen tevékenységen belül is kétféle csoportosítás lehetséges: Egyfelől kiemelendők a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében szükséges tevékenységek, az ezen feladatok ellátására létrehozott szervezetek személyi- és anyagi-technikai felszereltségét meghaladó munkaerő, anyag, eszköz gép és szállítóeszköz folyamatos, a védekezés igényeit kielégítő tevékenységek. Másfelől a veszélyeztetett lakosság és javak szüksége esetén történő biztonságba helyezése érdekében szükséges (mentés, kitelepítés) tevékenységek, valamint a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátására, a kitelepítettek szociális ellátására, a járványok megelőzésére, elhárítására, a keletezett károk felmérésére, helyreállítására vonatkozó tevékenységek.

Az árvízvédelmi biztonság fogalma térben és időben változó, ugyanakkor jelentős mértékben függ az egyén és a közösség fejlettségétől, tűrőképességétől. Ahhoz, hogy a biztonság kezelhető (számszerűsíthető, tervezhető, mérlegelhető) legyen, az első és legfontosabb szempont az árvízvédelmi biztonság politikájának megfelelő szintű megfogalmazása. A biztonság politikai deklarálása kormányzati feladat, mely politika megvalósulása intézményi, szabályozási és költségvetési lehetőségeken keresztül történik. A biztonság műszaki oldala egyrészt különböző szabványokban, műszaki irányelveken keresztül valósul meg, másrészt olyan előírásokon keresztül, melyek módszertani, illetve eljárási szabályokat rögzítenek.

 Forrás: Dr. Szlávik L, Tóth S., Nagy L., és Szél S., - Árvízi kockázatok elemzésének és térképezésnek irányelvei / Vízügyi Közlemények 2002. / 4

 

Az árvizek megelőzésének módszerei

A megelőzés módszerei

Az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése
Az árvízvédelmi töltések magasítása
A hullámtér magasságának csökkentése kotrással
A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása
A főmeder mélyítése, kotrása
Mellékágak kotrása, rehabilitálása
Épületek, egyéb létesítmények eltávolítása a hullámtérről
Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása
Nyári gátak eltávolítása a hullámtérről
Szükségtározók kialakítása

 Országos Műszaki Irányító Törzs

Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)  védelmi szerve, amely akkor áll fel, ha több vízügyi igazgatóság egyidejű védekezése esetén szükségessé válik az országos koordináció, a hatékonyabb eszköz és létszám átcsoportosítás, információáramlás. Az OMIT vezetője (törzsvezető): Láng István műszaki főigazgató-helyettes.

 Az OMIT Szervezeti és Műszaki Szabályzata az alábbi linken érhető el: http://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/35/omit_7_2012_bmutasitas.doc

 

Utolsó módosítás: 2016. november 17., csütörtök 12:57, Radó Mónika
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat