Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi ügyelet zöldszáma: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Helyi vízkárelhárítás feladatok

Tartalomfelelős: Szentiványi Árpád, osztályvezető

2013. november 15., péntek 12:00

Helyi vízkár az árvíz és belvízvédekezés céljából kiépített védművek hiányában keletkező káros elöntés. A helyi vízkárelhárítás önkormányzati feladatkörbe tartozó védekezés.

Sík és dombvidéken kialakuló vízkárjelenségek

Hazánk síkvidéki települései döntően a folyók ármentesített területein helyezkednek el. A rendszeres árvízi elöntésektől mentesített területek jellemző vízkárjelensége a belvíz lett.

A közel sík, kis esésű területekről a víz igen lassan folyik le, ezért elvezető árkok, csatornák hiányában nagy területek kerülhetnek akár több hetes elöntés alá.
A felszín elöntési folyamata tipizálható. A felső talajréteg csapadékkal telítődik, majd kisebb vízfoltok jelennek meg. A telítődési folyamat végére több száz hektár egybefüggő elöntési terület alakulhat ki. A belvízképződési folyamatot gyorsítja a magas talajvízszint, amely nem ritkán a felszínen is megjelenik. Az ilyen elöntés tartósságával jelent veszélyt a mezőgazdasági kultúrákra.

A dombvidéken kialakuló vízkárjelenségek heves lefolyásúak, általában csak néhány óra telik el például a csapadék kezdete és az árhullám levonulása között. A lejtőirányban lepelszerűen lefolyó víz magával ragadja a talajszemcséket, megbontva a termőréteget. A víz és a hordalék településeket, utakat, vasutakat és értékes mezőgazdasági területeket egyaránt veszélyeztet. Egy-egy jelentősebb csapadék után a lejtők alján, a vízfolyások, vízelvezetők medrében nagy mennyiségű hordalék halmozódik fel. A vízfolyások medre nem képes elvezetni a hirtelen keletkező óriási vízmennyiséget, a víz kilép a medréből, és amennyiben a parton nem épült depónia vagy gát, az árvíz elönti környezetét. A környező területek elöntésén túl a vízfolyások medrében, a műtárgyakban, a burkolatokban is gyakran tetemes károk keletkeznek, amelyek helyreállításának költségeivel is számolni kell.

Védekezési módok a helyi vízkárelhárításban

Az elmúlt néhány év bőséges példával szolgált vízkárokra, úgy sík-, mint dombvidéken. 1999. tavaszán-nyarán az országos, szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék 420 ezer hektár síkvidéki terület egyidejű elöntését okozta a Tisza völgyében. Olyan települések is víz alá kerültek, ahol "emberemlékezet" óta nem volt példa ilyen jelenségre. A belvízelvezető csatornák, a belterületi vízelvezető árkok megteltek, képtelen voltak a káros vizet a befogadóig eljuttatni. A belvíz igen lassú levonulása miatt egyes mély fekvésű területek hónapokig voltak veszélyeztetve. A védekezést nehezítette az egyidejűleg fellépett rendkívüli árvíz, ugyanis az árvízi helyzet miatt a belvizek befogadóba juttatását is korlátozni kellett.

A Dunántúl és Észak-Magyarország hegy- és dombvidéki területein a nagy mennyiségű intenzív csapadékok hatására a kisvízfolyásokon rendkívül heves árvizek lépnek fel sajnálatos módon egyre gyakrabban. Károk nemcsak víz- és iszapelöntésből, hanem vízfolyások medrében és műtárgyakban is keletkezhetnek. Ezek helyreállítása ugyancsak jelentő anyagi terhet jelent.
Az alkalmazható védekezési módok eltérnek egymástól aszerint, hogy sík- vagy dombvidéki vízkárjelenség ellen kell védekezni. Síkvidéken általában a vízkormányzás alkalmazható eredményesen a nagykiterjedésű, de általában kis mélységű belvíz elvezetésére. Ez a víz célzott irányítását jelenti az árkok, belvízcsatornák között, továbbá a vízvisszatartását, majd továbbvezetését. A levonulás gyorsítására szivattyúzás is alkalmazható. A feltöltődött csatornák, medrek iszapolásával, szüksége esetén a szűk keresztmetszetű átereszek felbontásával ugyancsak gyorsítani lehet a káros víz levezetését.

A dombvidéki területeken, ahol a vízlevonulás általában igen heves és gyors, az árvízzel veszélyeztetetett szakaszokon védelmi anyagokat, eszközöket kell tárolni. A védekezés eredményessége az előrejelzéstől, a riasztástól, a rendelkezésre álló felkészülési idő hosszától nagymértékben függ.
A leghatékonyabb védekezési módszer a megelőzés. Ennek érdekében szükséges a vízrendezési létesítmények kiépítése, beleértve a tározókat és záportározókat is, továbbá a meglévő művek, létesítmények rendszeres karbantartása. Fontos a lefolyást gátló anyagok gyors azonnali eltávolítása a medrekből és műtárgyakból.

MMK telepulesi vizkarelharitasi tervek modszertani segedlete 2015 aprilis

Utolsó módosítás: 2015. május 05., kedd 13:35, Radó Mónika
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat