Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Dombvidéki vízrendezés

Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető

2019. október 18., péntek 12:29

A jelenleg érvében lévő OVF Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a feladat ellátásáért, illetve az országos koordinációért a Települési Vízgazdálkodási osztály van nevesítve, mint illetékes szakágazat!

Az osztály tevékenységéről részletesebb információt kaphat az alábbi linkre kattintva.

 

Dombvidéken - hazánk területének mintegy 55%-án – a felszínen hirtelen keletkező, nagy mennyiségű lefolyó víz okoz károkat. A síkvidékkel ellentétben itt igen rövid, egy-két órán belüli, heves, talajpusztulást előidéző lefolyások keletkezhetnek, nagy károkat okozva településeken, műszaki létesítményekben (utak, vasutak). Ez egyrészt abból adódik, hogy a dombvidéki vízfolyások a hirtelen megnövekedett vízmennyiséget nem tudják elvezetni, medrükből kilépve elöntik a környező területeket, másrészt nagy intenzitású csapadékot vagy hirtelen olvadásból keletkező vizet a talaj felső rétege nem tudja befogadni, s a lepelszerűen lefolyó víz megbontja, és a magával viszi a talajszemcséket.

A dombvidéki vízrendezés a vízgyűjtőre csapadék formájában jutó víz lehetőség szerinti legalacsonyabb kártételek melletti elvezetését, szabályozott lefolyást célzó összetett tevékenység. Magában foglalja a kisvízfolyások, patakok mederrendezését, képessé téve azokat az árvízhozamok levezetésére, az árhullámokat felfogó tározók építését, a völgyfenéki területek vízrendezését, valamint a völgyoldalak rendezését, erózió elleni védelmét.

A patakok települést, lakott területet, valamint mezőgazdaságilag művelt területeket érintő szakaszain az árhullámok elleni védelem elsősorban megelőzéssel lehetséges, ami történhet a meder megfelelő méretre történő kiépítésével vagy az árhullámok csökkentését szolgáló tározók létesítésével. A medreket a belterületen 1-3%, külterületen 10-30% valószínűséggel várható vízhozamok elvezetésére célszerű kiépíteni. A dombvidéki vízrendezésnél különösen nagy jelentősége van a tározási, tóépítési lehetőségek kihasználásának, mivel sok esetben a települések és a különböző nagy értékű létesítmények védbiztonságának megteremtésére a beépítettség miatt más megoldás nincsen. A tározóban felfogott vízmennyiség irányítottan kerül levezetésre, figyelemmel az alatta lévő mederszakasz vízelvezető-képességére.

A völgyfenéki terülteken abban az esetben, ha a mezőgazdaságilag érékes, művelt területekről van szó, ugyancsak meg kell valósítani a vízrendezést, nyílt felszíni vízelvezető árkok, szüksége esetén felszín alatti vízelvezető rendszerek – drénrendszerek, céldrének – kiépítésével. A völgyfenéki területek jelentős részénél azonban meg kell vizsgálni az ökológia szempontból kedvezőbb területhasználatok lehetőségét, melynek eredményeként a természetes rétek, vizes élőhelyek, helyreállítása válik lehetővé.

A már rendezett medrek, völgyfenéki területek megfelelő állapotát rendkívüli mértékben veszélyezteti a domboldalakról lezúduló víz- és hordalékelöntés, ami az erózió következménye. Az erózió kialakulási formája – felületi, árkos, vízmosásos – a lejtésviszonyoktól, a talajadottságoktól és nem utolsó sorban a területhasználattól, mint emberi tevékenységtől függ. A természeti adottságokhoz igazodó területhasználattal (erdősítés, növényi borítás biztosítása, szintvonalas művelés, teraszos művelés) a megfelelő vízrendezési létesítmények (vízelvezető árkok, eséscsökkentő műtárgyak, hordalékfogó segítségével az erózió hatása jelentősen csökkenthető. Ez a termőtalaj védelmén túlmenően a nagy hordalékterheléstől mentesíti a patakmedreket, így azok vízelvezető funkciójukat teljesíteni tudják- Rendkívül kedvezőtlen lejtési viszonyok és talajadottságok esetén, gyakran találkozunk vízmosásokkal. A vízmosáskötések a hordalék lezúdulást akadályozzák meg a lejtőkről a vízmosásba. A vízmosáskötés műszaki létesítménye a vízmosáskötő gát, aminek építésével egyidejűleg a biológia védelemről is gondoskodni kell (cserje, fa-, gyeptelepítés). Nagyobb vízmosások esetén gátrendszer építése szükséges. A vízrendezési feladatok hosszú távú eredményes megvalósításához a vízgyűjtő komplex rendezése szükséges, amit a tulajdonosok, területhasználók, a kezelők előre megtervezett. összehangolt tevékenységét feltételezi.

Utolsó módosítás: 2019. október 18., péntek 12:34, Radó Mónika
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat