Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Árvízvédelmi fokozatok

Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető

2018. április 09., hétfő 13:18

IMG_2930_edited

Az árvízvédekezést, az árvízvédekezési készültség fokozatainak feladatait, a rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedéseket és a jeges árvíz elleni védekezést a 10/1997. (VII.17.) Kormány rendelet 12., 13., 14., 15., 16. és 17. § szabályozza. Az árvízvédekezési készültség egyes fokozatait (I., II. és III.) és az ezekhez tartozó intézkedések végrehajtását abban az esetben kell elrendelni, hogyha az adott folyó vagy folyószakasz vízállása elérte az adott fokozathoz tartozó értéket, és még további áradás várható. A fokozatok elrendelése a területileg illetékes Védelemvezető (VIZIG igazgató) a feladata és hatásköre.

Az Országos Műszaki Irányító Törzs (továbbiakban: OMIT) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) védelmi szerve, amely akkor áll fel, ha több vízügyi igazgatóság egyidejű védekezése esetén szükségessé válik az országos koordináció, a hatékonyabb eszköz és létszám átcsoportosítás, illetve a megfelelő információáramlás.

  I.fokú készültség feladatai

A védelmi szakaszon elrendelt I. fokú készültség esetén a szakasz-védelemvezetőnek be kell járnia az adott szakaszt és meg kell vizsgálnia a védművek, zsilipek, illetve egyéb műtárgyak állapotát. Ameddig a készültség fennáll, addig 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani, valamint a vízállásokat naponta legalább két alkalommal (6 és 18 órakor) - ha szükséges többször - le kell olvasni, fel kell jegyezni és jelenteni kell.

  II.fokú készültség feladatai

A védelmi szakaszon elrendelt II. fokú készültség esetén a készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani, valamint a vízállásokat naponta négy alkalommal - 6, 12, 18 és 24 órakor - le kell olvasni, fel kell jegyezni és jelenteni kell. Abban az esetben, ha a készültség elrendelésekor még további jelentős áradástól kell tartani, akkor a területileg illetékes vízügyi igazgató mozgósíthatja a hozzá tartozó - speciális egységét -  VIZIG védelmi osztag egészét, vagy annak egyes részlegeit.

  III.fokú készültség feladatai

A védelmi szakaszon elrendelt III. fokú készültség esetén a védmű azon pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol annak állékonyságát súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra lehet számítani, oda vészőröket kell állítani. A készültség tartama alatt a vízállásokat kétóránként (páros órákban) le kell olvasni, fel kell jegyezni és jelenteni kell. Amennyiben a III. fokú védekezés az előrejelzés szerint tartós lesz, akkor a területileg illetékes vízügyi igazgatónak kötelessége készültségbe helyezni a védelmi osztagot, illetve javaslatot kell tennie a rögzített erőforrások igénybevételére.

Rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések

Gátszakadás veszélyének fennállása esetén köteles a területileg illetékes vízügyi igazgató a lokalizációs tevékenység megkezdésének elrendelését, valamint szükség esetén javaslatot tesz a miniszternek új lokalizációs mű kiépítésére. A veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot köteles a területileg illetékes vízügyi igazgató az OMIT útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani, továbbá ha szükséges a töltések és a műtárgyak vizsgálatára külön különleges felszerelésű csoportokat kell igényelni és a helyszínen készenlétben tartani az OMIT-tól.

Jeges árvíz elleni védekezés

A jeges árvízre való felkészülés keretében minden év november 15-éig a jégtörő hajókat alkalmassá kell tenni a jégtörésre. A folyók jegesedése esetén a jelentésre kötelezetteknek jelenteniük kell az egyes folyók jégviszonyait. Szükség esetén a jégviszonyokat légi megfigyeléssel is kell ellenőrizni. I. fokú készültség esetén a jégtörő hajókat a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni. II. fokú készültség esetén a jégtörő hajókat a tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani szükség esetén. III. fokú készültség esetén az OMIT törzsvezetője engedélyezi a jégtörés megkezdését.

Pontszerű III. fokú készültség (helyreállítás)

Azokon a töltésszakaszokon, ahol helyreállítási munkákra van szükség, ott úgynevezett pontszerű, III. fokú védekezést rendelnek el a vízügy szakemberei és ez a készültség addig áll fent, amíg az adott töltésszakaszon az árvízi biztonság visszaállítása érdekében szükséges beavatkozásokat el nem végezték. Az Árvízi kockázatkezelés (ÁKK) tervezése során az eredmények alapján több változat értékelést dolgozott ki az ágazat, ezek közül az egyik a lokális gyengeségek öblözeti szintű kiegyenlítése, azaz az öblözeten belüli egyenszilárdság megteremtése, amely a 4.369 km hosszú elsőrendű árvízvédelmi töltésszakaszból 583 km hosszúságú szakaszt érint országosan. Ezen beavatkozások során a helyreállítási munkálatok idejére szükséges a pontszerű III. fokú készültség elrendelése.

Utolsó módosítás: 2018. április 10., kedd 15:45, Uresch László
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat