Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Vízrendezési feladatok

Tartalomfelelős: Iványi Krisztina, referens

2013. november 15., péntek 12:00

A területi vízgazdálkodás alapvető feladata a különböző területhasználati igényeknek megfelelő vízgazdálkodási viszonyok megteremtése. Eszközeivel csökkenti a vízbőség káros hatásait, és mérsékli a szélsőséges vízhiány, okozta károkat. Tevékenységét a sík- és dombvidéki vízrendezés, a belterületekről a csapadékvizek elvezetése, a térségi vízszétosztás és a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén fejti ki. A vízrendezés olyan műszaki beavatkozások összessége, amelyeknek célja a településeken, ipartelepeken a vizek kártétel nélküli elvezetése, mező- és erdőgazdasági területeken a lehető legjobb kapcsolat kialakítása a természetes vizek és a felszíni, felszín közeli talajrétegek között, és nem utolsó sorban minden területen a káros vizek elleni védelem a megelőző műszaki beavatkozások révén.

A terep esése szerint megkülönböztetünk síkvidéki vízrendezést – más néven belvízrendezést –, valamint hegy – és dombvidéki vízrendezést. A vízrendezés területi alapegysége a vízgyűjtőterület, amelynek jellemzője, hogy a felszínen és a felszín alatt összegyülekező vizek egy kilépési ponton hagyják el, illetve vezethetők le – dombvidéken vízfolyásokon, síkvidéken belvízcsatornákon keresztül.

A vízrendezési munkák célja és megvalósítása minden időben a társadalmi elvárásokhoz és igényekhez alkalmazkodott. Elmondható ez a történelmileg közelmúltnak számító időszakra is, amikor a mezőgazdaság nagyüzemi feltételeinek megteremtése volt a cél, és a gépesítés igényeinek megfelelően sok esetben a természetestől eltérő vonalvezetéssel alakították ki a nagyszelvényű belvízcsatornákat, vízfolyás medreket. Az emberi civilizáció fennmaradásának feltétele a természeti környezet megóvása, a további pusztulás megállítása. Nagyon fontos, hogy ez a törekvés a vízrendezési tevékenységben is érvényesüljön.

Dombvidéki területeinken a vízfolyások, patakok jelentős része a természeti környezetben található. Rendezésüket, a rekonstrukciós munkákat a természetközeli patakszabályozás, illetve a revitalizáció elveinek megfelelően kell elvégeznünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a patakokat „magukra hagyjuk”, hiszen ezáltal értékes művelt területeket, ipari, közlekedési vagy egyéb infrastrukturális létesítményeket tennénk ki nagyfokú vízkár-veszélynek. Keresnünk kell azokat a völgyfenéki terülteket, ahol nem szükséges korlátozni a természetes vízjárást, mert a vizek mederből való kilépése nem okoz kárt, sőt ezzel vizes élőhelyek rehabilitációját is meg tudjuk valósítani. Lényeges, hogy minden vízfolyást, patakot egyedi tulajdonságokkal rendelkező hidrológia-ökológia rendszernek kell tekinteni, és a vizek kártétel nélküli levezetését e komplex élő rendszer figyelembe vételével kell megoldani. Szem előtt kell tartani a táj esztétikai értékének növelését, a megfelelő biotóp megőrzését vagy létrehozását, és törekedni kell az élő és természetes anyagok alkalmazására.

Síkvidéki területen a cél ugyanígy megfogalmazódott. A mesterséges medrek vonalvezetésénél, alakjának kiválasztásánál - ahol a rendelkezésre álló terület nagysága megengedi – a természetes formákhoz kell igazodni. különböző szelvényméretek váltakozása oldja a mérnöki létesítmény statikus jellegét, egyúttal élőhelyet teremt a növényzetnek, búvóhelyet az állatoknak, biztosítva életfeltételeiket. Követelmény a vízrendezési művek tájba illesztése, a tájkép helyreállítása fás, cserjés, nádas élőhelyek kialakításával.

A fenti szempontok előtérbe kerülése mellett továbbra is elsődleges a vízrendezési művek alapvető vízkár-elhárítási funkciója.

1. oldal   2   - Következő
Utolsó módosítás: 2020. szeptember 21., hétfő 14:02, Regdánszki Tamara
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat