Tartalomfelelős: Dr. Alkonyi Zsófia, jogász, kiemelt funkcionális referens
2017. június 20., kedd 11:51
A projekt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat értelmében a projektet a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásról szóló 1. prioritási tengely keretébe
n valósul meg a KEHOP-1.5.0 „Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése” konstrukció keretében. Az Operatív Programban nevesített projekttel szembeni szakmai elvárás, hogy a bel- és a mezőgazdasági területek a dombvidéki területekről levonuló árhullámok káros hatásaitól mentesíthetőek legyenek. A projekt eredményeként a településeket érintő helyi vízkár kockázata csökken.
A Szent László-patak Komárom-Esztergom megyében ered és a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása. A Gerecse hegységben, ~ 350 mBf-i magasságban több kisebb forrásból eredő vízfolyás összetorkollásától kezdődő, hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül Komárom-Esztergom megye Tarján, valamint Fejér megye Ercsi, Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró, Alcsútdoboz, Bicske és Csabdi települések közigazgatási területén.
A „Szent László-patak rehabilitációja” projekt kitűzött célja olyan beavatkozások megvalósítása, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését, a bel-, és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztését és a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelését.
A vízfolyás mederrendezésének hatására a mezőgazdasági területek mellett a belterületek is mentesülnek a dombvidéki területekről levonuló árhullámok káros hatásaitól.
A vízfolyás rehabilitációja hozzájárul a vízfolyás természetes jellegének helyreállításához, a védett természeti értékek, élőhelyek, állatfajok védelmére kijelölt területek fennmaradásához, megvalósul és erősödik a Váli-völgy „zöldfolyosó” jellege, a vízgyűjtő környezeti állapota javul.
A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetését, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásának pontosabb nyomon követését szolgálja a vízgyűjtő területen a csapadékmérő, vízszint észlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása.
A Szent László-patak rehabilitációja keretében 1 db hidrometeorológiai/csapadékmérő állomás telepítése és távjelzősítése szükséges a vízgyűjtő terület felső szakaszán Tarján térségében. A Szent László-patak és vízgyűjtő területe része a Váli-víz vízgyűjtő területének. A teljes vízgyűjtő területre vonatkozó monitoring rendszer kialakítása és fejlesztése „A Váli-völgy vízrendezési feladatai” KEHOP-1.5.0-15-2016-00006 pályázatban valósul meg.
A fenntartó utak és sávok jókarba helyezése után a fenntartási feladatok könnyebben elvégezhetőek.
A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint Konzorciumvezető, és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint Konzorciumi Tag által alkotott konzorcium (Szent László-patak Konzorcium)
- Martonvásár: 16+404-17+278 km szelvények közötti szakasz
- Gyúró: 25+324-26+544 km szelvények közötti szakasz
- Bicske: 37+837-42+573 km szelvények közötti szakasz és 43+675-44+544 km szelvények közötti szakasz
- Csabdi: 46+781-48+983 km szelvények közötti szakasz
Fenntartó sávok jókarba helyezése összesen 11006 fm hosszban. Műtárgy rekonstrukció, építés- 1 db duzzasztómű felújítása: Martonvásár Arborétum betétpallós duzzasztó a 17+574 km szelvényben
- 1 db osztó-duzzasztómű bontása és új műtárgy építése: Bicske IV. osztó-duzzasztómű a 42+313 km szelvényben
- 1 db új áteresz építése: Martonvásár 300 cm átmérőjű áteresz a 16+791 km szelvényben
- Oldalműtárgyak rekonstrukciója: 31 db meglévő áteresz rekonstrukciója, 43 db új áteresz építése
- A hidak környezetében mederburkolatok javítása, kialakítása: 16 db
- A vízfolyás 44+544 km szelvényében a szükséges vízátvezető képesség biztosítása érdekében a Mányi úti közúti híd (1104. j. Bicske-Zsámbék összekötő út 0+611 km szelvényében ) átépítése.
Bicske belterületének árvízvédelmi fejlesztése:- Csőzsilip: 8 db
- Csappantyús zsilip: 10 db
Bicske belterületén árvízvédelmi mű építése a betorkolló árkokon új műtárgyak építésével, illetve a meglévő műtárgyak felújításával a régi szelvényezés szerinti 42+243-43+325 km szelvények között, mindkét parton. A fejlesztés Bicske Város Önkormányzata által az OVF részére átadott Tertainstall TT.06/2011. munkaszámú és a KJ-07/2014. munkaszámú terv műszaki tartalma alapján valósul meg.
A hivatkozott tervben tervezett árvízvédelmi fejlesztések:
|
V.b. árvédelmi fal (fm). |
Árvédelmi töltés (fm). |
Összesen (fm). |
|
|
2 m magas |
1,3 m magas |
|
|
jobb part |
93 |
|
946 |
1039 |
bal part |
38 |
295 |
678 |
1011 |
töltés lezárások |
20 |
|
|
20 |
|
151 |
295 |
|
|
Összesen (fm) |
446 |
1624 |
2070 |
- Csőzsilip: 8 db
- Csappantyús zsilip: 10 db
Növényzet-telepítés, parti zonáció helyreállítása- 5 km hosszon a medret kísérő növényzet telepítése, a parti zonáció helyreállítása.
Hidrometeorológiai/csapadékmérő állomás telepítése és távjelzősítése. 1 dbKomárom-Esztergom megye Tarján, valamint Fejér megyeMartonvásár, Tordas, Gyúró, Alcsútdoboz, Bicske és Csabdi települések közigazgatási területén.