Országos Vízügyi Főigazgatóság Központi vízkárelhárítási bejelentések: 06-80-204-240
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

175 éve történt

Tartalomfelelős: Alkonyi Zsófia Dr., osztályvezető

2014. december 19., péntek 14:40

1840. március 31.

Hieronymi Ottó Ferenc (1803-1850), a dunai mappáció vezetője jelentette a munkálatok befejeződését. Az 1823-ban megkezdett, több mint másfél évtizedes munka során a Duna vízrajzi adatait az ausztriai Petronelltől a Vaskapun túl egészen Csernyecig vették fel Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál és Hieronymi Ottó Ferenc irányítása mellett, közel ezer térképen ill. hossz- és keresztszelvényen.

A Duna-mappáció egy térképének részlete, amely Oroszvár (a mai Rusovce)  környékét ábrázoljaA Duna-mappáció egy térképének részlete, amely Oroszvár (a mai Rusovce) környékét ábrázolja

 


1840. április 14.

Lechner József, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság vezetőjének, valamint Vásárhelyi Pál hajózási mérnöknek aláírásával hitelesítve elkészült "a Duna s egyéb vizek szabályozása tárgyában kinevezett országos küldöttségnek" jelentése, amely számbavette az addig elkészült vízrajzi felmérések eredményeit, valamint javaslatot tett a nádornak a Duna-szabályozás főbb munkáira.


1840. május 13.

A király szentesítette az 1839-1840. évi országgyűlés törvényeit, ezek között "A Duna és egyéb folyók szabályozásáról" szóló IV. tc.-et, melynek alapján azután választmányt küldtek ki a Duna-szabályozással kapcsolatos tervek kidolgozására.


1840. június 1.

Vásárhelyi Pál "A Berettyó vizének hajózhatóvá tételéről a Bega vizének példájára" címmel megtartotta az akadémiai rendes tagsággal járó székfoglaló beszédét.

Vásárhelyi székfoglalójának szövege megjelent Gonda Béla  Vásárhelyiről írt dokumentum-kötetébenVásárhelyi székfoglalójának szövege megjelent Gonda Béla Vásárhelyiről írt dokumentum-kötetében

1840. november 5.


Üzembe helyezték a Beszédes József tervei alapján megépített aradi malomcsatornát (későbbi neve József nádor Malom-csatorna, ma Canalul Morilor), mely hét esztendei munka után elkészülve (Körösbökénytől Gyulavarsándig) 92 km-es hosszon 50 m-nyi esésű vízzel 12 malmot hajtott meg. Ezzel a nagyszabású munkával sikerült a Fehér Körös szabályozása érdekében még az 1810-es években lerombolt 36 gátas vízimalom pótlásáról gondoskodni. Az Arad vármegyei birtokosok hálájuk jeléül Beszédes József nemesi címéért folyamodtak a királyhoz.

A Beszédes-féle csatorna egy napjainkban is fennmaradt  malomépületeA Beszédes-féle csatorna egy napjainkban is fennmaradt malomépülete
1840.

Az országgyűlés meghozta a "vizekről és csatornákról" szóló X. tc.-et, amelynek alapján a vízi ügyek beilleszthetőek lettek a hazai jogrendszerbe. A törvény nem tett különbséget a vizek között, s mindenféle vízi munkálatot az illető törvényhatóság engedélyéhez kötött. A törvény 14.§-a az első vízminőségi szabályozás volt, amely szerint: "A vizek, vagy csatornák ágyaiba földet vagy trágyát hordani, kendert áztatni 100 frt, vagy egy hónapi árestrom büntetés alatt tiltatik."


 

Utolsó módosítás: 2014. december 19., péntek 15:00, Vass Zsuzsanna
Vízügyi igazgatóságok Kapcsolataink Közgyűjtemények Zöld hatóságok Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat