Országos Vízkárelhárítási konferencia

Az Árvízvédelmi és folyógazdálkodási szekció összefoglaló előadása:

Göncz Benedek, OVF Főosztályvezető, az alábbi főbb pontokat emelte ki a szekció munkájának összefoglalásában:

Árvízi Kockázati Térképezési projekt (ÁKK) II. ütemében a veszély-, és kockázati mintatérképek elkészültek Vízügyi Igazgatóságonként egy mintaterületre, a III. ütemben szereplő kockázatkezelési tervezést elősegítő adatok felmérésre és elhelyezésre kerültek a Központi Adattárba (ÁKIR) 2007/60/EK EU irányelvben foglaltaknak megfelelően 2013. március 22. határidőre feltöltésre kerültek a veszély-, és kockázati térképek az EU honlapra a jelenleg ajánlatadási fázisban tartó ÁKK III. ütemében a kockázatkezelési terveket az EU által kötelezően előírt határidőre, 2015. december 22-ig kell elkészíteni a Konferencián a kollégák által jelzett veszély-, és kockázati térképek előállítását segítő ÁKIR programmal kapcsolatos felhasználói problémák kiküszöbölésére az OVF egy megbeszélést fog szervezni előreláthatóan még májusban Az árvízi koncepció tervezés SWOT analízise és annak eredménye elkészült, amely a Vízügyi Igazgatóságoknak kiküldésre került. Az 1979/2013. (XII. 23.) Korm. határozat alapján elkészültek a nyílt ártéri települések vízkárelhárítási tervei az árvízvédelmi töltések átfogó talajmechanikai vizsgálatai A 2014 márciusában a Balaton déli partján fekvő településeken helyi vízkárelhárítási feladatokat kellett ellátni. A települések vízkárelhárítási terveinek kiegészítése megtörtént. Az Árvízvédelmi Munkacsoport és a Folyó- és tógazdálkodási munkacsoport tevékenysége A Nagyvízi mederkezeléssel kapcsolatos kérdések, kezelési tervek készítése feladatok és határidők tervek elkészítésének folyamata, főbb problémái Stratégiai munkacsoport A Balaton vízszintszabályozása aktuális kérdései a vízkészlet időbeni változása hosszú- és rövidtávú vízállás előrejelzés módszertana 2014. évi vízállás adatsorokat és a nyári időszakra prognosztizálható vízállások Hozzászólások/Javaslatok

Öt VIZIG közösen elkészített és Engi Zsuzsanna, NYUDUVIZIG osztályvezető tolmácsolásában előadott ’Helyi vízkárelhárítás - Kisvízfolyásaink árvizei’ előadás alapján, a NYUDUVIZIG javasolja összehívni a Vízrendezési munkacsoportot az alábbi feladatokra:

fogalmak pontosítása pl. helyi vízkárelhárítás fogalmának kibővítése, javaslattétel az érintett jogszabályokra, amelyeknél a pontosítást el kell végezni, a kisvízfolyásokon levonuló árvizekre készültségi fokozatok meghatározása, kisvízfolyásokon lévő árvízcsúcs-csökkentő tározók üzemeltetési szabályzatában a védekezési fejezetek egységesítése, fokozatok elrendeléséhez helyi vízkárelhárítás alatt, korm. rendelet tervezet előkészítése, véleményeztetése, kiadatásának elindítása, VIR rendszer: a helyi vízkárelhárítási modul kibővítése típusokra bontással, fokozatok elrendelésével, napi jelentések átalakításával. Lovas Attila, KÖTIVITIG Igazgató, a mezőgazdasági vízszolgáltatás átszervezéséhez, a térítésmentes vízszolgáltatás bevezetéséhez 2014. évre a következő Intézkedési Terv javaslatokat terjesztette fel:

Az állami tulajdonú csatornák átadás-átvétele, üzembe adása tekintetében átmeneti 2014. évet arra kell felhasználni, hogy jogi, szervezeti, finanszírozási változások tekintetében a 2015. évi mezőgazdasági vízszolgáltatási idényt már szervezetten és egységes eljárás rend keretében lehessen megkezdeni. Ehhez első lépésként a szükséges jogszabályi változtatásokat (115/2014 Korm. rend., 2/1997 KHVM rend., 232/1996 Korm. rend.), a jogharmonizáció, az egységes értelmezés érdekében a lehető leggyorsabban el kell készíteni, amelynek előkészítésére jó alkalmat ad a jogászok részére megszervezésre kerülő országos konferencia.

A mezőgazdasági vízszolgáltatás, üzemelés feladatainak felelős ellátásához döntés szükséges:

annak érdekében, hogy a tevékenységet a VIZIG-ek részben vagy teljesen átvegyék, a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek felmérése, biztosítása szükséges és/vagy

arról, hogy mely fürtök, öntöző rendszerek üzemeltetése során milyen tevékenységi köröket lehet külső üzemeltető/vízszolgáltató szervezeteknek kiadni, illetve ezekkel a szervezetekkel szemben központilag, egységesen milyen kritériumok, megfelelőség írható elő. Az üzemeltető/vízszolgáltató szervezet kiválasztáshoz pályázati kiírások szükségesek, és/vagy arról, hogy a meglévő üzemeltetői/vízszolgáltatói kör - megfelelőség esetén - továbbra is alkalmazható legyen a meglévő üzemeltetői szerződések módosításával, meghosszabbításával, pályáztatás nélkül, arról, hogy kikerüljön a mezőgazdasági vízszolgáltatás a szabadáras tevékenységek köréből és ismét központilag meghatározott, kötött áras legyen.

Törekedni kell arra, hogy az átláthatóság, hatékonyság érdekében az üzemeltetői/vízszolgáltatói lánc, annak racionalizálásával a lehető legrövidebb legyen.  

A NYUDUVIZIG munkatársa, a plenáris ülésen elhangzottakhoz az alábbi megjegyzéseket fűzte: A felmért keresztszelvények pontossági kérdései illetve egymáshoz viszonyított homogenitásának hiányossága kapcsán megjegyezte, hogy a vízügyi igazgatóságok nagy számú GNSS műholdas helymeghatározó műszerrel rendelkeznek, de a mért adatok ellenőrzése, felhasználása nem kontrollált, nincs összhangba hozva a korábban mért adatokkal. A néhány évvel ezelőtt készült tervezet, az ún. Ágazati Felmérési Irányelv, tartalmazta a fenti kérdéssel kapcsolatos ajánlásokat. A NYUDUVIZIG javasolja az irányelvet felülvizsgálni és kiadatni.

A konferencia előadásaiban többször említésre került az ÁKK II. keretében létrehozott adatok köre. Ennek elérhetőségeit, felhasználási előírásait az Igazgatóságoknak meg kellene küldeni!

Andó Mihály, ATIVIZIG, az alábbi hozzászólást tette: A társulati kezelésben művek kapcsán elhangzott előadáshoz kapcsolódóan megerősítette azt a munka és költségigényes tevékenységet, mely azon területek felmérésére és megosztására irányul, ahol jelenleg a csatornák nincsenek földhivatalilag önálló helyrajzi számon nyilvántartva. Jelezte, hogy a társulati kezelésű csatornákon, legtöbbször a csatorna helyrajzi számán lévő szivattyútelepek esetében a felépítményi létesítmény, még inkább  a gépészeti berendezések a társulat vagyonát képezik. Javasolta, hogy az Önkormányzati csatorna felajánlások kapcsán a központilag kiadott „átvételi követelmény rendszer” közös értelmezéssel és egységes hozzáállással történjen. Problémaként a hiteles földhivatali tulajdoni lap másolatok kapcsán a TAKARNET-ről lekért adatok „hitelességének” problémáját vetette fel; erre a választ megkaptuk, - de úgy gondolja további kérdések is vannak. Javasolta azon öntözési engedélyek hatósági felülvizsgálatát, amelyek határozatlan idővel, vagy visszavonásig kerültek kiadásra, és amelyek régóta kikerültek a Hatóság látóköréből (nem szerepelnek a Hatóság által leadott engedély nyilvántartásban, sem az OSAP-ban).

A konferencián elhangzottak alapján Intézkedési terv készült, amelyet a 3. számú melléklet tartalmazza.