PROLINE-CE projekt

 

Befejezéséhez közeledik a PROLINE-CE projekt

 

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság konzorciumi tagként vesz részt a 2016 júliusában elindult PROLINE-CE című, európai uniós támogatásból megvalósuló nemzetközi projektben. A projekt hét ország - Ausztria, Horvátország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia - 13 projekt partnerének együttműködésére épül. A projekt vezető partnere az osztrák Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Szövetségi Minisztérium Erdészeti Főosztálya Magyar oldalról az Országos Vízügyi Főigazgatóság mellett a Herman Ottó Intézet vesz részt a megvalósításban.

A projekt célja egy nemzetközi útmutató kidolgozása az ivóvízkészlet hatékony védelmére. A konzorcium ezt a célt a megfelelő és fenntartható földhasználat gyakorlatával, a klímaváltozás okozta árvizek és aszályok hatásainak csökkentésével, és az azok elleni védelemre irányuló intézkedések fejlesztésével kívánja elérni.

A folyamatban kidolgozott intézkedéseket és a már bevált jó gyakorlatokat a partner szervezetek országaiban meghatározott 10 mintaterületen mutatják be. A mintaterületek földrajzi, természeti és területhasználati adottságaik alapján 3 klaszterbe csoportosították.

Magyarországon két mintaterületet határoztak meg: az egyik a Duna-kanyar és a Csepel-sziget között (parti szűrésű, felszín alatti ivóvízkivétel), a másik a Tisza és Keleti-főcsatorna mentén terül el (felszíni ivóvízkivétel).

A Dunai mintaterület vizsgált vízbázisainak üzemeltetője döntő többségben a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Duna Menti Regionális Vízművek Zrt.; a Tiszai terület a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. működési területe. A hazai mintaterületek kiválasztása az ivóvízellátás sajátosságain alapult, ugyanis a magyarországi ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vizekből történik (ennek közel harmada parti szűrésű), a fennmaradó 5% pedig felszíni vizekből valósul meg.

A partner szervezetek először a jelenlegi helyzetre vonatkozó felméréseket végezték el a mintaterületeken. Az így megfogalmazott erősségeket és gyengeségeket, illetve az érintettek bevonására megrendezett nemzeti műhelytalálkozók során szerzett tapasztalatokat egy, a legjobb nemzetközi gyakorlatokról szóló jelentésben, valamint egy, a stratégiákat és javasolt intézkedéseket összefoglaló jegyzékben összesítették. Ezen dokumentumokat a későbbiekben a javasolt változtatásoknak a meglévő szakpolitikai iránymutatásokba illesztéséhez használhatják az egyes résztvevő országok.

A tapasztalatok szerint a víz minőségére és mennyiségére a legjelentősebb terhelést a mezőgazdasági tevékenység gyakorolja, főként a hagyományos talajművelés, az öntözés, a gyomirtó szerek, valamint a műtrágyák nem megfelelő alkalmazásának köszönhetően. Hasonlóképpen, a leburkolt városi területek, a nem megfelelően kialakított szennyvízrendszerek, valamint a nem megfelelő erdőgazdálkodás komoly veszélyt jelentenek a vízvédelem és az árvízek elleni védekezés szempontjából.

A mintaterületeken végzett kutatómunkák eredményei hozzájárulnak egy nemzetközi cselekvési terv elkészítéséhez, amely segítséget nyújt a területhasználat és a vízbázisvédelem eredményesebb összehangolásához. A projekt innovatív megoldásai közé tartozik a közös nemzetközi módszertan – GOWARE (Nemzetközi Útmutató az Optimális Vízháztartáshoz) - kidolgozása, mely keretet teremt a bevált jó gyakorlatok végrehajtásához.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervezésében 2019. február 14-én Budapest adott otthont a projekt második nemzetközi Stakeholderek (érdekeltek) Konferenciájának, ahol nagyobb nyilvánosság előtt a hazai és nemzetközi szakmai képviselők számára bemutatásra kerültek a projekt addigi eredményei.

A projekt a 2019. június 3-4-én Bécsben sorra kerülő konferenciával zárul. Ezen az eseményen a tervek szerint a résztvevő országok magas rangú tisztségviselői aláírásukkal erősítik meg DriFLU Charta nevű nemzetközi megállapodást, amely a projekt során feltárt problémák megoldására tesz szakpolitikai intézkedési javaslatokat.

2019.02.14., Nemzetközi stakeholder workshop, Budapest, köszöntőt mond Hubert Siegel, a projekt vezető partnerének (Osztrák Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Szövetségi Minisztérium) képviselője

Nemzetközi stakeholder workshop, Budapest, köszöntőt mond Lábdy Jenő az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese

Nemzetközi stakeholder workshop, Budapest, Stefan Kollarits, az ülést levezénylő moderátor,

Nemzetközi stakeholder workshop, Budapest, Markus Werderitsch: Bécsi Vízművek képviselője , Johannes Schima Osztrák Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Szövetségi Minisztérium Erdővédelmi főosztály vezetője

Nemzetközi stakeholder workshop, Budapest, előadást tart Almássy András: GWP Magyarország képviselője mellette, GWP Szlovénia vezetője , Margaretha Breil: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Nemzetközi stakeholder workshop, Budapest,

Nemzetközi stakeholder workshop, Budapest, előadást tart Margaretha Breil, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség képviselője

Nemzetközi stakeholder workshop, Budapest, előadást tart Almássy András, a GWP Magyarország képviselője

 Meghívó

 

Csatári Norbert, nemzetközi projekt referens